A Margitszigeti Kisállatkert, egyes említésekkor Margitszigeti vadaskerthttps://zoobudapest.com/latogatoknak/margitszigeti-kisallatkert/ Budapesten, a Margit-szigeten található állatbemutatóhely. A mintegy 5200 m²-es, ingyenesen látogatható létesítmény 2002 óta a Fővárosi Állat- és Növénykert kezelésében áll.
Elhelyezkedése és megközelítése
A mintegy 5200 m2 alapterületű Kisállatkert a Margit-sziget Pest felőli, Duna-parti oldalán, a sziget középső részén, nagyjából félúton a Margit híd és az Árpád híd között helyezkedik el.
A Kisállatkert gyalogosan a Margit híd és az Árpád híd felől megközelíthető. A szigeten közlekedő 26-os autóbusz szintén lehetővé teszi a közösségi közlekedéssel történő megközelítését. A busz a Margitszigeten halad végig, így a sziget belső területei és a Kisállatkert környéke a városi autóbusz-hálózathoz is kapcsolódik.
Története
Előzmények
A Margit-szigetnek már a középkorban is gazdag állatvilága volt. A sziget egyik történeti neve, az Insula Leporum („Nyulak szigete”) is a szigeten élő nyulakra utalt. A margitszigeti vadaskert történetének kezdetét illetően a források nem teljesen egységesek. A Fővárosi Kertészeti Vállalat történeti összefoglalója szerint 1911-ben, a sziget nagyarányú kertészeti rendezése során létesült a vadaskert, a fácános és a Művész sétány. Egy, a Magyar Elektronikus Könyvtárban elérhető történeti összefoglaló szintén 1911-re teszi a vadaskert és a fácános létrejöttét.
Bercsek Péter 2016-ban megjelent, a margitszigeti Vadaskert és Kisállatkert történetével foglalkozó tanulmánya ezzel szemben a két világháború közötti időben, 25 évvel később, 1934–1935-ben létesített vadaskertet tekinti a későbbi történet közvetlen előzményének. A két időpont közötti intézménytörténeti kapcsolat a rendelkezésre álló források alapján nem teljesen tisztázott. A Fővárosi Állat- és Növénykert saját történeti összefoglalója a mai Kisállatkert vadbemutatójának előzményeit a két világháború közötti időszakra teszi.
A második világháború végén Budapest területén, beleértve a Margitszigetet is, súlyos harcok zajlottak. Bercsek Péter szerint az 1934–1935-ben létesített vadaskert 1945-ben teljesen elpusztult.
A második világháború és az újjáépítés
A vadaskert újjászervezése az 1950-es évek második felében kezdődött. Bercsek szerint 1956-ban ismét bekerítették a területet, majd új állattartó berendezéseket létesítettek. 1958-ban két szarvas, egy őz és kilenc páva élt a kertben. A Fővárosi Állat- és Növénykert szerint az új, akkoriban „vadaskertnek” nevezett bemutatóhely az 1950-es évek derekára készült el.
A Vadaskert fejlődése az 1960-as évektől
A bemutatóhely fejlődésében fontos szerepet játszott Kecskeméti András, aki 1960-tól dolgozott a Vadaskert fejlesztésén. Bercsek Péter visszaemlékezése szerint ezt követően saját szaporításból és állatcserék révén évről évre bővült az állomány. A Vadaskert egyik jellegzetessége a nagy számú, részben szabadon élő madárállomány volt. Egy időszakban mintegy 100–110 páva és 250–300 fácán élt a parkban. A bekerített vadaskertben többféle díszfácánt, tőkés récét, mandarin díszkacsát, törpetyúkot, őzet, valamint dámszarvast és gímszarvast is tartottak. A fácánokat részben saját szaporításból nevelték. A fiatal madarakat fokozatosan engedték ki a parkba, a kifejlett példányok egy része pedig a környező területekre is átrepült. Bercsek beszámolója szerint jelentős számban jutottak el az Óbudai Hajógyár-szigetre is. A pávák szintén a Vadaskert látványosságai közé tartoztak. A parkban szabadon élő állomány télen a vadaskertbe húzódott vissza.
A 2002-es rekonstrukció
A 20. század végére a létesítmény állapota jelentősen leromlott. 2002-ben Budapest Főváros Önkormányzata teljesen felújíttatta a Kisállatkertet, majd működtetését a Fővárosi Állat- és Növénykertre bízta. A 2002-es rekonstrukció során új állattartóhelyeket alakítottak ki és korszerűsítették a létesítmény infrastruktúráját. A korabeli sajtóbeszámoló szerint a beruházás 120 millió forintba került. A felújítás után a Kisállatkert a Fővárosi Állat- és Növénykert különálló, ingyenesen látogatható bemutatóhelyeként működött tovább.
Természetvédelem és madármentés
A Kisállatkert egyik fontos feladata a sérült vadállatok tartós elhelyezése. A Fővárosi Állat- és Növénykert vadállatmentési tevékenysége során azokat az állatokat, amelyek rehabilitációjuk után képesek önállóan élni, lehetőség szerint visszaengedik a természetbe. Azok a példányok, amelyek sérülésük miatt erre már nem képesek, a Vadállatmentő Központban vagy a Margitszigeti Kisállatkertben folytathatják életüket. A Kisállatkertben több mentett gólyát is tartanak. Egyes sérült példányok röpképessége részlegesen megmaradt, ezért rövidebb távokra képesek elrepülni, miközben a teljes vonuláshoz szükséges röpképességük már hiányzik. A mentett gólyák közül egy Karcsi nevű példány rendszeresen elhagyta a Kisállatkert közvetlen környezetét, és a Margitsziget más részeire, illetve a Palatinus Strandfürdő környékére is elrepült.https://index.hu/techtud/2019/01/27/sunispotaly_allatmentes_vedett_allatok_budapesti_allatkert/
A Kisállatkert madármentő létesítményei 2025-ben megújultak. A rekonstruált madárröpde-komplexum három különálló röpdéből és a hozzájuk kapcsolódó zsilipterekből áll.
Árvízvédelem
A Margitsziget fekvése miatt az árvízveszély a Kisállatkert működésének visszatérő problémája. Magas dunai vízállás esetén az állatokat szükség szerint biztonságos helyre költöztetik. A Kisállatkert állatait több alkalommal is evakuálták árvízveszély miatt. A 2024-es árvíz során mintegy 110 állatot szállítottak át ideiglenesen a Fővárosi Állat- és Növénykert városligeti területére. Az állatokat az árvíz levonulása után visszaköltöztették a Margitszigetre.
Jelenlegi szerepe
A Margitszigeti Kisállatkert napjainkban egyszerre szolgál állatbemutatóhelyként, természetvédelmi létesítményként és sérült vadállatok befogadóhelyeként. A bemutatóhelyen dámszarvasok, nyulak, vízimadarak, díszmadarak, pónilovak, valamint sérült és mentett vadállatok is láthatók.
A létesítmény a Margitsziget pesti oldal felé néző Duna-partján, a Margit híd és az Árpád híd között található.
Állatállomány
A Margitszigeti Kisállatkert állatállománya elsősorban a hazai erdők és mezők állatvilágát, valamint a díszparkokban hagyományosan tartott házi- és díszállatokat mutatja be. A bemutatott állatok között dámszarvasok, mezei nyulak, pónilovak, díszrécék és díszbaromfik találhatók.
A vízimadarak között Bahama-récék, mandarinrécék és kisasszonyrécék is megtalálhatók, a díszbaromfiak közül pedig különösen az ázsiai selyemtyúkok jelentősek.
A kertben pávák is élnek, továbbá több bagoly- és ragadozómadár-faj képviselői. Utóbbiak között számos mentett, a természetbe már vissza nem engedhető példány található.
A Kisállatkert állományának egy része mentett vadállat. Különösen jelentős a sérült gólyák tartása: ezek a madarak sérülésük miatt nem képesek a természetes életmód teljes folytatására, de a Kisállatkertben párosodhatnak, fészket rakhatnak, tojást rakhatnak és fiókákat nevelhetnek. A sérülésüket nem öröklő utódokat megfelelő korukban vissza lehet engedni a természetbe.
A Fővárosi Állat- és Növénykert 2025 és 2026 fordulóján közzétett állományi adatai szerint a Margitszigeti Kisállatkertben összesen 116 állat élt, 19 különböző fajhoz tartozva.
Képtár
Jegyzetek
Források
További irodalom Bercsek Péter: A margitszigeti Vadaskert – Kisállatkert története, Szerzői kiadás, Budapest, 2016
Kategória:Budapest XIII. kerülete Kategória:Margit-sziget Kategória:Fővárosi Állat- és Növénykert Kategória:Magyarország állatkertjei