Károly Krisztina (Pécs, 1969. szeptember 2. ‒) magyar nyelvész, egyetemi tanár, az MTA doktora (2016). Kutatási területe a szövegnyelvészet és a fordítástudomány. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskolájának vezetője, a Nyelvpedagógia és angol alkalmazott nyelvészet doktori program vezetője, az Angol-Amerikai Intézet Angol Nyelvpedagógia Tanszékének vezetője.
Élete 1988-ban érettségizett a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban. Az ELTE BTK-n szerzett angol és spanyol nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát (1993). PhD (doktori) tanulmányait az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolája Angol nyelvészet doktori programján végezte, fokozatát 1999-ben nyerte el. 2007-ben lett habilitált egyetemi docens, eljárására az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában került sor. 2016-ban elnyerte az MTA doktora tudományos címet.
Édesapja Károly Róbert zeneszerző, karmester, egykori tanszékvezető főiskolai tanár, volt tanszékvezető egyetemi magántanár. Édesanyja Vezekényi Csilla zongoratanár, zenepedagógus. Férje Kiszl Péter egyetemi tanár. Leánya, Dorottya, 2025-ben szerzett diplomát nemzetközi tanulmányok mesterszakon.
Szakmai pályafutása Egyetemi diplomája megszerzése (1993) óta oktat az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézetében, először annak Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén, majd az Angol Nyelvpedagógia Tanszéken, melynek 2014-től tanszékvezetője. 2017 óta egyetemi tanár. 2000-ben a Külügyminisztérium megbízásából a Diplomáciai Szakmai Nyelvi Vizsgarendszert kidolgozó munkacsoportot vezette; a vizsgarendszert a Nyelvvizsga Akkreditációs Központ angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelvre akkreditálta. 2007‒2010-ig az Angol-Amerikai Intézet tudományos igazgatóhelyettese, 2010‒2013-ig a Bölcsészettudományi Kar oktatási és tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettese, 2013‒2018-ig az ELTE Tanárképző Központjának alapító főigazgatója, majd 2018‒2021-ig a Bölcsészettudományi Kar nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese. Dékánhelyettesként részt vett az Európai Egyetemek kezdeményezés CHARM-EU egyetemi szövetségének munkájában, ahol 2020-ban a 7. (Pilot) munkacsomagban látta el az ELTE képviseletét.
Korábban az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolája angol munkanyelvű Nyelvpedagógia doktori programjának vezetője (2005‒2009, 2013‒2019) és törzstagja (2009‒2019). 2020‒tól az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolája törzstagja és az Iskola angol munkanyelvű Nyelvpedagógia és angol alkalmazott nyelvészet doktori programjának alapító programvezetője. 2021‒2024-ig az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola helyettes vezetője, 2024-től a vezetője. 2004 óta az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolája Fordítástudományi doktori programjának is alapító oktatója és témavezetője.
Kutatói tevékenysége 1993 óta foglalkozik az idegen nyelvű és a fordítási szövegalkotás tudományos vizsgálatával. Az idegen nyelvű (angol) szövegalkotás terén a lexikai ismétlések szövegszervező funkcióját vizsgálta.Károly K. (2002). Lexical repetition in text. Peter Lang. https://www.peterlang.com/document/1093704 Kvantitatív és kvalitatív korpuszelemzései három lényeges megállapítást igazoltak: (1) ha a lexikai ismétlés fogalmát kellően tágan értelmezzük (beleértve a szó szerinti ismétlés mellett az egyéb nyelvi eszközökön keresztüli újraemlítéseket is), akkor a lexikai kohézió a lexikai ismétlés különböző formáiként fogható fel; (2) a különféle lexikai ismétlések szövegbeli mintázatai (hálói) szövegszervező funkciót látnak el; (3) a lexikai ismétléshálók alapján lehetővé válik bizonyos, a szöveg minőségéhez kapcsolódó szubjektív intuíciók objektív (a szöveg felszínén azonosítható nyelvi elemek alapján történő) mérése.
A szöveg és a fordítás tudománya metszéspontjában a kutatásainak egyik lényeges eredménye a Komplex, fordítási szempontú szövegelemző modell megalkotása, amely azonosítja és leírja a fordítás során keletkező koherencia-eltolódásokat a magyar és az angol nyelvpár vonatkozásában és feltérképezi ezek szövegstruktúrában és a szöveg globális értelemszerkezetében (s következésképp a jelentésében is) prognosztizálható következményeit. Az elemzőmodell működését magyar hírszövegek angol nyelvű fordításain tesztelte, majd a segítségével meghatározta a „szövegszintű fordítói stratégiák” fogalmát és feltérképezte ezek rendszerét. Négy szövegszintű fordítói stratégiacsoportot különített el: a kohéziós szerkezetet, a makropropozicionális szerkezetet, a topikszerkezetet, valamint a retorikai szerkezetet érintő stratégiákat.
Fordításorientált vizsgálódásainak másik területe a tudományos szakfordítás.Károly K. (2022). Translating academic texts. In K. Malmkjær (ed.), The Cambridge handbook of translation (pp. 340‒362). Cambridge University Press. https://www.cambridge.org/core/books/abs/cambridge-handbook-of-translation/translating-academic-texts/341F071787E3DEE6F9E9CE313BDBFEC0 Kutatásai jelentősége abban rejlik, hogy a tudományos ismeretek fordítása nem csupán filológiai feladat, mert hat a tudományos kommunikáció és gondolkodás, s rajtuk keresztül a kultúra, a társadalom és a tudomány alakulására. A fordító (a tudós, a szakfordító vagy a gép) által választott honosító vagy idegenítő fordítási stratégia ugyanis befolyásolja az emberiség episztemológiai diverzitásának fenntarthatóságát is. Elemzései eredményeiről az MTA alapításának 200. évfordulója tiszteletére szervezett jubileumi programsorozatban megtartott Mit tehet nyelvünk a magyar tudományért? című konferencián is beszámolt. Rámutatott a fordítási stratégiák episztemológiai következményeire a tudásalkotás, a tudásrendszerek közötti információátadás, valamint a különféle tudományos ismeretek megőrzése terén. Tudományos szakfordítási makrokompetencia-modellje megjeleníti mindazokat a diszciplína-specifikus, episztemikus, valamint általános és szakfordítási kompetenciákat, amelyek képessé teszik a fordítót arra, hogy episztemológiai szempontból felelős és tudatos döntéseket hozzon, miközben a forrásnyelvi szövegváltozattal funkcionálisan egyenértékű, a célkultúra diszciplináris praxisába illeszkedő célnyelvi szöveget alkot. A lingua franca kizárólagos használatára épülő tudományos egynyelvűséggel szemben a tudományos többnyelvűség és az episztemológiai diverzitás megőrzésének jelentősége mellett foglal állást.
Kutatási programjai rendszeres támogatásban részesültek: OTKA (1998‒2001, 2002, 2003‒2008, 2004‒2008, 2011‒2014), Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány „Klebelsberg Kuno emlékére” Szakalapítvány (2001), Világ−Nyelv program Nyelv+szakma középfokon pályázat (2006), az EU Comenius programja (2008‒2010), az MTA TMB ösztöndíja (1993‒1995), Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (2010‒2013), TÁMOP-„Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” (2014-2015), EFOP-„Nyelvtanulással a boldogulásért” (2017‒2018).
Kutatómunkája eredményeiről számos előadást tartott külföldön (Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Lengyelország, Németország, Oroszország, Portugália, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Thaiföld, Törökország) és Magyarországon. Tudományos közleményeinek száma 130 felett van. Több mint 30 hazai és nemzetközi tudományos konferenciát szervezett.
Tudományos és szakmai közéleti tevékenysége Szavazati jogú tagja az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Nyelvtudományi Bizottságának, 2021‒2024 között az MTA Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottságának elnöke. 2018‒2024 között a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Testületének és Egyetemi Tanári Kollégiumának tagja, Bölcsészettudományi Bizottságának elnöke, valamint 2014‒2017 között a MAB Tanárképzési Bizottságának tagja. Alelnöke (2018‒) és választmányi tagja (2008‒) a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének. Tagja többek között a European Society for Translation Studies-nak (EST), a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, tagja volt a Magyar Rektori Konferencia Pedagógusképzési Bizottságának (2014‒2018) és a Tempus Közalapítvány Felügyelő Bizottságának (2014‒2019).
Több éven keresztül tagja vagy elnöke volt az ELTE számos testületének, így többek között tagja volt az ELTE Szenátusának, a BTK Kari Tanácsának és Tudományos Bizottságának. Tagja az ELTE Egyetemi Doktori Tanácsának (2024‒), az ELTE BTK Habilitációs Bizottságának (2021‒), Kitüntetési Bizottságának (2024‒) és Professzori Tanácsának (2017‒), elnöke a Bölcsészettudományi Doktori Tanácsnak (2024‒), elnöke az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Tanácsának (2024‒) és tagja az Angol-Amerikai Intézet Intézeti Tanácsának. 2015‒2019-ig a Pannon Egyetem Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskolája Habilitációs Bizottságának és Doktori Tanácsának szavazati jogú külső tagja.
Aktív szerepet vállal tudományos szakfolyóiratok alapításában és szerkesztésében. Társalapítója és társszerkesztője (2000‒2024), majd főszerkesztője (2025‒) az Across Languages and Cultures. A Multidisciplinary Journal for Translation and Interpreting Studies című Q1-es lektorált és referált nemzetközi szakfolyóiratnak (Akadémiai Kiadó)https://www.akjournals.com/view/journals/084/084-overview.xml. A D1-es International Journal of Applied Linguistics (Wiley) egyik társszerkesztője volt (associate editor; 2025‒2026). A Working Papers in Language Pedagogy‒WoPaLPhttps://ojs.elte.hu/wopalp című lektorált, angol nyelvű on-line szakfolyóirat (ELTE BTK Angol-Amerikai Intézet) alapító szerkesztője volt Holló Dorottyával (2014‒2019). Szerkesztőbizottsági tagja a Fordítástudomány és az Alkalmazott Nyelvtudomány folyóiratoknak, tanácsadó testületi tagja a Modern Nyelvoktatás folyóiratnak. A nemzetközi fordítástudományi kutatások rangos angol nyelvű könyvsorozatának, a John Benjamins kiadó Benjamins Tranlation Library sorozata Tanácsadó Testületének tagja.
Elismerései, kitüntetései
Bolyai emléklap kitüntetés (2014) ELTE Rektori Kiválósági Különdíj (2016) ELTE BTK Kari Publikációs Kiválósági Díj (2021, 2024) ELTE Pro Universitate Emlékérem arany fokozat (2021) ELTE BTK Pro Facultate Philosophiae-díj (2024) ELTE Egyetemi Kiválósági Alap, kiemelkedő presztízsű tudományos publikációs díj (2025) Brassai Sámuel-díj (2025)
Főbb művei A teljes publikációs jegyzék megtalálható a Magyar Tudományos Művek Tárában.
Monográfiák
Károly K. (2002). Lexical repetition in text. Peter Lang. Károly K. (2007/2018). Szövegtan és fordítás. Akadémiai Kiadó. Károly K. (2011). Szöveg, koherencia, kohézió. Szövegtipológiai és retorikai tanulmányok. Tinta Könyvkiadó. Károly K. (2014). Szövegkoherencia a fordításban. ELTE Eötvös Kiadó. Károly K. (2017). Aspects of cohesion and coherence in translation. The case of Hungarian-English news translation. John Benjamins.
Szakfolyóiratcikkek, könyvfejezetek
Klaudy K. & Károly K. (2000). The text-organizing function of lexical repetition in translation. In M. Olohan (ed.), Intercultural faultlines. Research models in translation studies 1. Textual and linguistic aspects (pp. 143‒159). St. Jerome. Klaudy K. & Károly K. (2002). Lexical repetition in professional and trainees’ translation. In E. Hung (ed.), Teaching translation and interpreting, 4, Benjamins Translation Library, Vol. 42 (pp. 99‒113). John Benjamins. Klaudy K. & Károly K. (2005). Implicitation in translation: Empirical evidence for operational asymmetry in translation. Across Languages and Cultures, 6(1), 13‒28. Károly K. (2010). Shifts in repetition vs. shifts in text meaning: A study of the textual role of lexical repetition in non-literary translation. Target, 22(1), 40‒70. Károly K. (2013). Translating rhetoric: Relational propositional shifts in the Hungarian-English translations of news stories. The Translator, 19(2), 245‒273. Károly K. (2013). News discourse in translation: Topical structure and news content in the analytical news article. META, 57(4), 884‒908.