A szürkepiac vagy sötét piac (nem azonos a vele gyakran összetévesztett „párhuzamos piaccal”) kifejezés olyan kereskedelmi tevékenységet jelöl, ahol a termék ugyan eredeti, az értékesítő viszont nem rendelkezik a gyártó engedélyével. A szürkekereskedelemben tehát egy bizonyos áruval való kereskedés olyan értékesítési csatornákon keresztül történik, amelyeket az eredeti gyártó vagy védjegytulajdonos nem engedélyezett. A szürkepiaci termékek (szürke áruk) olyan termékek, amelyek kereskedelme a gyártó hivatalos csatornáján kívül történik.
A kifejezés eredete A kifejezés az 1980-as évek számítástechnikai fejlődésével áll összefüggésben. A számítógépek, telekommunikációs és technológiai berendezések gyártói gyakran forgalmazókon keresztül értékesítik ezeket a termékeket. A legtöbb disztribúciós megállapodás előírja a forgalmazó számára, hogy a termékeket kizárólag a végfelhasználóknak értékesítse tovább. Néhány forgalmazó azonban úgy dönt, hogy más viszonteladóknak értékesíti a termékeit. Az 1980-as évek végén a gyártók az újraértékesített termékeket „szürkepiacnak” minősítették.
Leírás A szürkepiaci áruk olyan áruk, amelyeket a hivatalos értékesítési csatornákon kívül olyan szervezetek értékesítenek, amelyeknek esetleg nincs kapcsolatuk az áruk gyártójával. A párhuzamos importnak ez a formája gyakran akkor fordul elő, amikor egy termék ára az egyik országban jelentősen magasabb, mint egy másikban. A szürkekereskedelemben érintett termékek főként nagy értékű elektronikus eszközök – például kamerák –, parfümök stb. A kereskedelemben érintett szereplő ott vásárol meg egy bizonyos terméket, ahol az olcsón elérhető, gyakran kiskereskedelmi, de néha nagykereskedelmi áron, és importálja a célpiacra. Ezután olyan, a normál piaci ár alatti áron adja el, amely elég profitot biztosít számára.
A szabadkereskedelem előmozdítására irányuló nemzetközi erőfeszítések, beleértve a csökkentett vámokat és a harmonizált nemzeti szabványokat, elősegítik az arbitrázsnak ezt a formáját, amikor a gyártók megpróbálják fenntartani a rendkívül eltérő árakat. A szürke piacok jellege miatt nehéz vagy lehetetlen nyomon követni a szürkepiaci eladások pontos számát. A szürkepiaci áruk gyakran újak, ugyanakkor használtak is lehetnek.
A szürkepiacok két fő típusa létezik: az importált gyártott termékek piaca – amelyek egy adott országban általában nem lennének elérhetőek vagy jelentősen drágábbak –; illetve a ki nem bocsátott értékpapírok piaca, amelyekkel még nem kereskedtek a hivatalos piacokon. A „dark market” kifejezést néha az árupiaci határidős ügyletek titkos, szabályozatlan kereskedelmének leírására használják, első alkalommal a nyersolajéra 2008-ban. Ez utóbbi a szürke piac harmadik típusának tekinthető.
A jogilag korlátozott vagy tiltott cikkek, például a vényköteles gyógyszerek vagy a lőfegyverek behozatala ezzel szemben feketepiacnak minősül, akárcsak az áruk célországba történő csempészete a behozatali vámok elkerülése érdekében.
Ilyen szürke piacok alakulnak ki időnként a videójáték-konzolok esetében is, olyankor, amikor a kereslet átmenetileg meghaladja a kínálatot, s ez a hivatalos helyi beszállítók készlethiányát okozza. Ez különösen karácsonykor és az ünnepek alatt történik. Más népszerű cikkek, például a babák, mágnesek és a fogamzásgátlók is érintettek lehetnek. Ilyen helyzetekben a szürkepiaci ár lényegesen magasabb a gyártó által javasolt kiskereskedelmi árnál, s ilyenkor a gátlástalan eladók nagy tételben vásárolnak termékeket azzal a kifejezett céllal, hogy az viszonteladás során felfújják az árakat, ezt a gyakorlatot scalpingnak nevezik.
Hivatkozások
Fordítás
További hivatkozások
Kategória:Mikroökonómia Kategória:Nemzetközi kereskedelem