Robyn Rihanna Fenty, művésznevén Rihanna (Saint Michael, Barbados, 1988. február 20. –) kilencszeres Grammy-díjas barbadosi énekesnő, üzletasszony és színésznő. A Guinness Rekordok Könyve szerint ő a 21. század legkelendőbb női előadója, és ő a legtöbb digitális kislemez-minősítéssel rendelkező női előadó. 2024-ig bezárólag Rihanna a világ egyik leggazdagabb zenésze. Hét amerikai gyémánt minősítésű kislemeze van, és 14 első helyezett kislemeze a Billboard Hot 100-as listáján. A számos elismerésben részesült Rihanna minden idők egyik legsikeresebb előadója; eladásait világszerte 250 millió darabra becsülik.
Rihanna 2005-ben szerződött a Def Jam Recordingshoz, és első két stúdióalbuma, a Music of the Sun (2005) és az A Girl Like Me (2006) megjelenése után vált ismertté a mainstream körében. Mindkettő a karibi zene hatását tükrözte, és az albumok az amerikai Billboard 200-as listán az első tízben végeztek. Harmadik stúdióalbuma, a Good Girl Gone Bad (2007) a dance-pop stílus jegyeit tartalmazta, és megalapozta Rihanna popikon státuszát. Az Umbrella című kislemeze az amerikai Billboard Hot 100-as listájának élén végzett, és Grammy-díjat nyert.
Rihanna folytatta a pop, a dance és az R&B hatások ötvözését következő, Rated R (2009), Loud (2010), Talk That Talk (2011) és Unapologetic (2012) című albumain – utóbbi a Billboard 200-as lista élén végzett. Az albumokról olyan Billboard Hot 100-as listavezető kislemezek jelentek meg, mint a Rude Boy, az Only Girl (In the World), a What’s My Name?, az S&M, a We Found Love és a Diamonds. Nyolcadik stúdióalbuma, az Anti (2016) új kreatív irányítás alatt jelent meg, miután elhagyta a Def Jam-et Jay-Z kiadója, a Roc Nation javára. A második amerikai listavezető albumává váló albumot a Work című listavezető kislemez népszerűsítette. 2016 óta Rihanna csak alkalmanként jelentet meg új dalokat, és ritkábban vállal fellépéseket.
A zene mellett Rihanna humanitárius szerepvállalása, vállalkozói tevékenysége és divatipari befolyása is elismert. Megalapította a Clara Lionel Foundationt, a Fenty Beauty kozmetikai márkát és a Fenty divatházat az LVMH alatt, ezzel ő lett az első fekete nő, aki egy luxusmárkát vezetett a cégcsoport alatt. Rihanna nagyobb szerepeket játszott a Csatahajó (2012), a Végre otthon! (2015), a Valerian és az ezer bolygó városa (2017) az Ocean’s 8 – Az évszázad átverése (2018) és a Hupikék törpikék (2025) című filmekben. 2018-ban a barbadosi kormány nagykövetnek nevezte ki, 2021-ben pedig Barbados nemzeti hősévé nyilvánították.
Életrajz és karrier 1988–2002: Korai élet Robyn Rihanna Fenty 1988. február 20-án született a barbadosi Saint Michaelben, Monica Braithwaite könyvelő és Ronald Fenty raktárfelügyelő lányaként. Édesanyja afro-guyanai, míg édesapja afrikai, ír, angol és skót származású barbadosi. Rihannának két testvére van, Rorrey és Rajad Fenty, valamint három féltestvére apai ágon, akik mindhárman különböző anyáktól születtek korábbi kapcsolataiból. Bridgetownban nőtt fel egy három hálószobás bungalóban, és apjával együtt árult ruhákat egy utcai bódéban. Rihanna elmondta, hogy gyermekkorát mélyen befolyásolta apja alkoholizmusa és crack-kokaintól való függősége, ami hozzájárult szülei feszült házasságához. Interjúkban elmondta, hogy apja fizikailag is bántalmazta anyját, és ő próbált közéjük állni, hogy véget vessen a veszekedéseknek.
Rihannának gyerekkorában sok CT-vizsgálatot végeztek a kínzó fejfájása miatt, és visszaemlékezett arra, hogy „az orvosok még azt is hitték, hogy tumor, mert olyan erőteljes volt”. 14 éves korában szülei elváltak, és az egészsége javulni kezdett. Reggae zenét hallgatva nőtt fel. A Charles F. Broome Memorial Primary Schoolba és a Combermere Schoolba járt, ahol a későbbi nemzetközi krikettjátékosok, Chris Jordan és Carlos Brathwaite mellett tanult. Rihanna 11 évesen kadét volt a barbadosi kadét alakulatban; a későbbi barbadosi énekes-dalszerző Shontelle volt a kiképző őrmestere. Eredetileg le akart érettségizni a középiskolában, de inkább a zenei karrier mellett döntött.
2003–2006: Karrier kezdetek a Music of the Sun és az A Girl Like Me albumokkal
2003-ban Rihanna két osztálytársával együtt zenei triót alakított Barbadoson. Név és zenei anyag nélkül a lánycsapat meghallgatáson vett részt Evan Rogers amerikai lemezproducernél, aki így nyilatkozott: „Amint Rihanna belépett a szobába, olyan volt, mintha a másik két lány nem is létezne”. Rihanna ezt követően előadta a Destiny’s Child Emotion és Mariah Carey Hero című dalának feldolgozásait. A lenyűgözött Rogers egy második találkozót is kitűzött Rihanna édesanyjának jelenlétében, majd meghívta Rihannát az Egyesült Államokba, hogy felvegyenek néhány demókazettát, amelyeket elküldhetnek a lemezkiadóknak. A felvételek szakaszosan zajlottak, körülbelül egy évig tartottak, mivel csak az iskolai szünetekben tudott dolgozni. A Pon de Replay és a The Last Time két szám volt a demókazettán, amelyek végül a Music of the Sun című debütáló albumára is felkerültek. Ugyanebben az évben Rihanna leszerződött Rogers és Carl Sturken produkciós cégéhez, a Syndicated Rhythm Productions-hoz.
Rihanna demóját elküldték a Def Jam Recordingsnak, ahol Jay Brown, a lemezkiadó A&R vezetője az elsők között volt, aki meghallgatta azt. Brown lejátszotta a demókazettát a rapper Jay-Z-nek, akit nemrég neveztek ki a Def Jam elnök-vezérigazgatójává. Amikor Jay-Z először meghallgatta a Pon de Replay című számot, úgy érezte, hogy a dal túl nagy falat neki. Szkepticizmusa ellenére megkérte Rihannát, hogy jelentkezzen meghallgatásra a kiadónál. 2005 elején Rihanna elment egy meghallgatásra a Def Jamhez New Yorkban, ahol Jay-Z bemutatta őt Antonio „L.A.” Reid zenei mogulnak. A meghallgatáson Whitney Houston For the Love of You című dalának feldolgozását énekelte, valamint a Pon de Replay és a The Last Time című demószámokat. Jay-Z teljesen biztos volt a szerződtetésében, miután előadta a Pon de Replay című leendő kislemezét. Főnöke, L.A. Reid is le volt nyűgözve, és azt mondta Jay-Z-nek, hogy nem engedi ki Rihannát az épületből, amíg a szerződést alá nem írják. Reid Jay-Z-re és csapatára bízta az egyezség megkötését, ami egy hat albumos lemezszerződést eredményezett a Def Jam-mel. Rihanna hajnali háromig várakozott Jay-Z irodájában, hogy az ügyvédek elkészítsék a szerződését; a férfi meg akarta akadályozni, hogy a lány egy másik kiadóval szerződjön. Rihanna lemondta a többi lemezkiadóval való találkozóját, és Barbadosról az Egyesült Államokba költözött, ahol Rogersszel és feleségével lakott.
Miután leszerződött a Def Jamhez, Jay-Z és csapata végezte Rihanna debütáló albumának A&R munkálatait, és a következő három hónapot a debütáló album felvételével és befejezésével töltötte. Debütáló stúdióalbumának befejezéséhez különböző producerekkel dolgozott együtt, elsősorban Rogersszel és produceri partnerével, Carl Sturken-nel. Több dal közül választhattak első kislemezt, és végül a Pon de Replay-re esett a választás, mert ez tűnt a legmegfelelőbb dalnak egy nyári megjelenéshez. 2005 májusában jelent meg debütáló kislemeze, a Pon de Replay, „Rihanna” monogram alatt. A dal világszerte sikeresen szerepelt a slágerlistákon, tizenöt országban az első ötben végzett, köztük a második helyen az amerikai Billboard Hot 100 listán és a brit kislemezlistán. A dal klubsláger lett az Egyesült Államokban, a Billboard Dance Club Songs listáján az első helyen végzett.
A Music of the Sun 2005 augusztusában jelent meg. A Billboard 200-as listáján a 10. helyen debütált, és arany minősítést kapott az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége (RIAA) által, ami több mint darabos kiszállítást jelent. Az album világszerte több mint 2 millió példányban kelt el. Második kislemeze, az If It’s Lovin’ that You Want nem volt olyan sikeres, mint elődje, de Ausztráliában, Írországban és Új-Zélandon a top 10-be jutott. A zenei munkássága mellett Rihanna színészként is debütált a 2006 augusztusában megjelent Hajrá csajok: Mindent bele című filmben egy cameo szerepben.
Egy hónappal debütáló albuma megjelenése után Rihanna elkezdett dolgozni második stúdióalbumán. Az A Girl like Me 2006 áprilisában jelent meg. A Rolling Stone úgy vélte, hogy az album néhány számának „lángoló rockgitárja” és kísérteties vonóshangjai teszik az „A Girl like Me-t [...] szerethetővé”. Az album kereskedelmi siker volt, 13 országban a top 10-es listákon szerepelt. Az album az első helyig jutott Kanadában és az ötödik helyig az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, ahol az első héten példányban kelt el. Az album Rihanna első olyan albuma lett, amelyet az RIAA platina minősítéssel látott el, miután több mint darabot adtak el belőle. Első kislemeze, az SOS nemzetközi siker volt, 11 országban került az első ötbe. A dal az amerikai Billboard Hot 100-as listán és Ausztráliában is listavezető lett, ezzel Rihanna elsőként vezette ezeket a kislemezlistákat karrierjében. Az Unfaithful, az album második kislemeze 18 országban került a top 10-be, köztük az első helyre Kanadában és Svájcban. Az albumról még két kislemez jelent meg: a We Ride és a Break It Off.
2007–2008: Világsiker és Good Girl Gone Bad
2007 elején Rihanna a Roll It című kislemezen szerepelt a jamaicai J-Status zenekarral és a barbadosi énekes-dalszerző Shontelle-lel. A dal a J-Status The Beginning című debütáló albumán jelent meg, amely csak európai országokban jelent meg. Ez idő tájt Rihanna már elkezdte harmadik stúdióalbumának, a Good Girl Gone Bad-nek a munkálatait. Timbaland, Tricky Stewart és Sean Garrett producerek segítségével új zenei irányt vett fel a gyors tempójú dance számok révén. A 2007 májusában megjelent album Ausztráliában és az Egyesült Államokban a 2. helyig jutott, és több országban, köztük Brazíliában, Kanadában, Írországban és az Egyesült Királyságban is a listák élére került. Az album az első három albuma közül a legpozitívabb kritikai értékeléseket kapta.
Első kislemeze, az Umbrella 2007. március 29-én jelent meg, és 13 országban vezette a listákat, és 10 egymást követő héten át maradt az első helyen az Egyesült Királyságban, ami a leghosszabb idő a Wet Wet Wet Love Is All Around 1994-es 15 hetes listavezetése óta. Ez volt Rihanna első olyan kislemeze, amelyet világszerte a legkelendőbb kislemezek közé soroltak, több mint 8 millió eladott példánnyal. A Shut Up and Drive, a Hate That I Love You (featuring Ne-Yo) és a Don’t Stop the Music című dalok szintén kislemezként jelentek meg, utóbbi nemzetközi sláger lett. Az album népszerűsítése érdekében Rihanna 2007 szeptemberében megkezdte a Good Girl Gone Bad turnét, amelynek keretében 80 koncertet adott az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában. Rihannát 2008-ban több Grammy-díjra is jelölték a Good Girl Gone Bad-ért. Végül A legjobb dallamos rapteljesítményért járó díjat Jay-Z-vel közösen nyerte el az Umbrella című számmal, ami Rihanna első Grammy-díja volt.
2008. június 9-én Rihanna kiadta a Good Girl Gone Bad Live-t, az első élő koncertfelvételét. A DVD- és Blu-ray kiadvány Rihanna 2007. december 6-án, a Good Girl Gone Bad turné keretében a Manchester Arénában (Manchester, Egyesült Királyság) adott koncertjét mutatja be. A kiadványban Rihanna a turné során szerzett élményeiről is beszélt. 2008 végén Rihanna még mindig a slágerlistákon szerepelt a Good Girl Gone Bad ötödik kislemezdalának, a Rehab-nak a megjelenésével, és az Entertainment Weekly az „újdonsült kitartásáért” az „Év Dívája” címet adományozta neki. A Good Girl Gone Bad csak az Egyesült Államokban több mint 2,8 millió példányban kelt el, és kétszeres platina minősítést kapott az RIAA-tól. Ez Rihanna eddigi legkelendőbb albuma az országban. Az albumból világszerte 9 millió darabot adtak el.