A Hófehér 1984-benhttp://www.imdb.com/title/tt0121387/?ref_=fn_al_tt_1 bemutatott, elsősorban nem gyermekeknek szóló magyar rajzfilm, amely a Macskafogó, a Szaffi és a Lúdas Matyi mellett a hazai rajzfilmtörténet egyik legendás, nemzetközi sikert aratott darabja. Ez az alkotás hozta meg Nepp József számára az életműdíjat a Giffoni Nemzetközi Filmfesztiválon 1984-ben. A Hófehér, mint címe is utal rá, Hófehérke örökbecsű történetének némileg elferdített változata, paródiája, amely jó adag alig érezhető fricskát is tartogat a magyarországi 1980-as évek világának.
Az animációs játékfilm rendezője és írója Nepp József, producere Kunz Román, zeneszerzője Deák Tamás. A mozifilm a Pannónia Filmstúdió gyártásában készült, a MOKÉP forgalmazásában jelent meg.
Rövid cselekmény A címszereplő elvileg királyi leány – Utolsó, avagy Oroszlánszagú Leó és Lady Konstans Fridzsider gyermeke –, de valójában az udvari professzor-kuruzsló készítette... jóval a királyné halála után! Az enervált Fridzsidert udvarhölgye, a szépséges Arrogancia mérgezte meg, aki ezt követően feleségül ment az elaggott, csak tyúkjainak élő és kizárólag zöldtakarmánnyal táplálkozó királyhoz. Miután tetemes mennyiségű zsíros húst sikerült urába gyömöszölnie, aki attól szó szerint megpukkadt, megörökölte a trónt mint I. avagy Egetverő Arrogancia. A csúf, fehér hajú, vörös szemű és szőrös Hófehérrel eleinte nem törődtek, de a túlságosan is életrevaló kislány előbb a palotában lopkodva, később a jámbor városi kovácshoz kerülve életben maradt.
Mivel királyi vér, Arrogancia igyekszik felügyelet alatt tartani Hófehért, aki hihetetlenül erős és ügyes nővé cseperedik, és a rá kiszabott cselédmunkákat örömmel teljesíti. Sőt mi több, a rövidlátó Alfonz, a szomszédos Retrográd királyának, III. avagy Cukorbeteg Edgárnak a fia a kezét is megkéri! Ez már sok a retrográdi trón megszerzésével birodalmat kiépíteni vágyó Arroganciának, így elhatározza, hogy Szatiróval, a neki hódoló vadásszal megöleti a lányt. Hófehérrel azonban nem olyan könnyű elbánni, így a felsült vadász inkább elsántikál a királyságból. A főhős beveszi magát az erdőbe, ahol talál egy kicsiny, vidéki villára hajazó házikót. Este hazatérnek a ház gazdái, a bányában ékszerekből és drágakövekből érceket készítő törpék (Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök, Péntek, Szombat és Vasárnap ugyanúgy néznek ki, mint a kastély lakói – szakállasan, és a hangjukat is ugyanaz a színész kölcsönözte nekik. A rangidős Vasárnap Leó királyra, Szombat a professzorra, Péntek az udvarmesterre, Csütörtök a szakácsra, Szerda a vadászra, Kedd a kovácsra, Hétfő pedig a vaksi Alfonzra hasonlít), akik eredendően nő- és „óriás”-ellenesek, azonban Hófehér rumos teájától megrészegülve nem dobják ki a hívatlan vendéget.
Másnap Hófehér egyedül marad otthon, ám takarítás közben akaratlanul lebontja a törpék kies lakhelyét, és egy hatalmas, csúf tákolmányt készít helyette. A hazatérő bányászok dühükben elmennek az időközben kisebbfajta plasztikaiműtét-sorozaton átesett Arroganciához, aki személyesen indul útnak, hogy megmérgezze Hófehért – a lánynak közben támogatói is akadtak az udvarban, akik állítólag készek voltak trónra tenni őt. A gyilkossági kísérlet azonban nem válik be: Hófehér almás pitéjét megízlelve a királynő összerogy. A hazatérő törpék gyilkosnak kiáltják ki az ártatlan lányt, és befut Alfonz is, aki Arroganciát meglátva beleszeret a holtnak hitt királynőbe. A palotából időközben kiköltözött professzor végül feléleszti Arroganciát, akiről kiderül, hogy csak a sütőport nem bírja. A történet, amint az illik, hepienddel zárul: Alfonz ellovagol szíve új választottjával, aki azonnal meneszti a kuruzslót. A királyné iránti bosszútól fűtve trónkövetelési lehetőséget kínál Hófehérnek, de ő a törpékkel akar maradni, noha ők már látni sem akarják. Tutegál dühében a tudtára adja, hogy a törpék hívták rá Arroganciát, majd otthagyja Hófehért. A magára maradt lány sírva ül a küszöbön, édesanyját szólongatja. Ekkor a törpék szíve meglágyul és befogadják őt...
Alkotók Írta, tervezte és rendezte: Nepp József Dramaturg: Romhányi József Zenéjét szerezte: Deák Tamás Dalszöveg: Hajnal István Ének: Bontovics Kati Operatőr: Henrik Irén Segédoperatőr: Körmöci Judit, Losonczy Árpád Hangmérnök: Réti János Hangtechnikus: Zsebényi Béla Vágó: Hap Magda Vágóasszisztens: Völler Ágnes Háttér: Magyarkúti Béla Mozdulattervezők: Szalay Edit, Uzsák János, Zsilli Mária Rajzolták: Balikó Réka, Botlik Anna, Bross Katalin, Dékány István, Komáromi Zsolt, Prunner Gabriella, Révész Gabriella, Rostás Zoltán, Seregi Katalin, Szabó Tamás, Szalay András, Vas Zoltán, Waliczky Tamás, Zsebényi Mária Festették: Biró Erika Erna, Dávid Éva, Demcsák Júlia, Gyökössy Zsoltné, Károlyi Borbála, Kiss Katalin, Nemes Beatrix, Somorjai Nóra, Szörényi Éva és még sokan mások A rendező munkatársai: Pintér Erzsébet, Török Klári Rendezőasszisztens: Kő Edit Színes technika: Deimanik Tamásné Gyártásvezető: Marsovszky Emőke Produkciós vezető: Kunz Román
Forrásokhttp://www.imdb.com/title/tt0121387/fullcredits?ref_=tt_ql_1
Szereplők Hófehér: Halász Judit Arrogancia, később: I. (Egetverő) Arrogancia: Béres Ilona Utolsó (Oroszlánszagú) Leó / Vasárnap: Kállai Ferenc Tutegál professzor / Szombat: Körmendi János Udvarmester / Péntek: Haumann Péter Szakács / Csütörtök: Bodrogi Gyula Szatiro, a vadász / Szerda: Sztankay István Kovács / Kedd: Vajda László Alfonz herceg / Hétfő: Szombathy Gyula Rezonancia, az egyik pletykás cseléd: Tábori Nóra Prevencia, a másik pletykás cseléd: Hacser Józsa Lady Konstans Fridzsider királyné (becenevén Fridzsi): Bánki Zsuzsa Hóhér (Miniszter): Balázs Péter Zsoldos: Csurka László Futár: Kristóf Tibor Jakab, a kovácslegény: Harsányi Gábor Királyné #1: Győri Ilona Királyné #2: Borbás Gabi Királyné #3: Csala Zsuzsa Királyné #4: Földessy Margit Palotaőr: Balázsi Gyula Xerxész, a papagáj: Márton András
Végefőcím Nem pénzkérdés a boldogság – előadja: Bontovics Kati
Televíziós megjelenések
Jegyzetek
Források
További információk Hófehér, filmarchiv.hu Féjja Sándor: Sosem volt leány igaz története 1994/2021 Egy klasszikus mese magyar átértelmezése – Hófehér kritika, Kritizátor blog, 2016 35 éves a Hófehér, film.hu, 2019
Kategória:1983 filmjei Kategória:Magyar rajzfilmek Kategória:Magyar fantasyfilmek Kategória:Magyar filmszatírák Kategória:Magyar filmvígjátékok Kategória:MOKÉP-filmek Kategória:Nepp József-filmek