jobbra|bélyegkép|270px|Emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest III. kerület, Szent István park 26.) Heller Ágnes (Budapest, 1929. május 12. – Balatonalmádi, 2019. július 19.) Széchenyi-díjas magyar filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fehér Ferenc filozófus özvegye, fiuk Fehér György (1964–). Első férje Hermann István volt, lányuk Hermann Zsuzsa (1952–). Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia kérdései voltak. A budapesti iskola egyik jelentős személyisége volt. 1986-tól 25 éven át tanított New Yorkban a New School for Social Research egyetemen.
Élete Gyermekkora Zsidó származású polgári családban született. Nagynénje Meller Rózsi,Heller Ágnes: Bicikliző majom anyai nagyapján keresztül Auer Lipót távolabbi rokona, Ligeti György zeneszerző másod-unokatestvére. A szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, 15 éves korában kezdődtek a deportálások, számos családtagját, barátját elveszítette; az ösztönei és a véletlenek folytán menekült meg. A háború befejeződése után Budapesten ugyan visszakapták Falk Miksa utcai lakásukat, de éhezésben és nyomorban éltek édesanyjával.Heller Ágnes: A cionizmus vonzásában.Múlt és jövő. Zsidó kulturális folyóirat 1998. 2-3. lappéldány 110. oldal.
Az éhezés elől édesanyja beadta a szegedi zsidó árvaházba, s ott ismerkedett meg a cionista mozgalom képviselőivel.Heller Ágnes: A cionizmus vonzásában. Múlt és jövő. Zsidó kulturális folyóirat 1998. 2-3. lappéldány 112. oldal.
Cionista korszaka és párttagsága A cionista mozgalomban aktív szerepet töltött be, több cionista táborban volt, és cionista tüntetéseken vett részt. Gondolkodott azon, hogy kivándorol Izraelbe, de ettől elállt. Harcolt az ellen a nézet ellen, hogy a „kommunisták a cionizmust nacionalista ideológiának tekintették.” Önéletírása szerint, melyet Kőbányai János, a Múlt és Jövő folyóirat szerkesztője riportkönyvben dolgozott fel – A bicikliző majom – két évig volt a cionista világmozgalom tagja.
A cionizmussal való szakítása jeléül is 1948-ban férjével, Hermann Istvánnal együtt belépett a kommunista pártba.Heller Ágnes: A cionizmus vonzásában. Múlt és jövő. Zsidó kulturális folyóirat 1998. 2-3. lappéldány 112-116. oldal
Vallással összefüggő nézete a holokausztról Interjúregényéből, A bicikliző majomból idézi Kőbányai János a következő filozófiai gondolatokat:
„Istent a másik oldalról sem lehet belekeverni a holocaust magyarázatába vagy értelmezésébe. Ha belekeverem: úgy kell gondolnom, hogy a holocaust Isten büntetése volt a bűneinkért. Megváltás az asszimilációtól. Ha nincs holocaust, a zsidóság eltűnik. De Isten meg akarta menteni a zsidóságot, nem elveszejteni. Azzal, hogy ránk küldte Adolf Hitlert, menekült meg a zsidóság. Ettől nem asszimilálódott egészen. Ez istenkáromlás. Amit nem lehet megmagyarázni, arról legjobb, ha hallgat az ember.”Heller Ágnes: A cionizmus vonzásában. Múlt és jövő. Zsidó kulturális folyóirat 1998. 2-3. lappéldány.
Tudományos tevékenysége Felsőfokú tanulmányokat folytatott a budapesti egyetemen magyar–filozófia szakon 1947-től 1951-ig. 1951-ben nyert magyar–filozófia szakos középiskolai tanári oklevelet.
A budapesti iskolaA Budapesti Iskola fő személyiségei: Lukács György, Heller Ágnes, Fehér Ferenc, Márkus György, Hermann István, Vajda Mihály. megalapítójának, Lukács Györgynek tanítványa lett az ELTE Filozófia Tanszéken. Politikai okokból mindkettőjüket eltávolították 1958-ban, 1958–1963 között Heller középiskolában tanított. 1963 és 1973 között az MTA Szociológiai Kutatócsoportban dolgozott. 1955-ben megszerezte a kandidátusi, 1968-ban pedig a filozófia tudományok doktora (DSc) fokozatot. A gondolkodás szabadságának korabeli erős korlátait nem tudta elfogadni, ezért megfosztották állásától. Pár évig fordításokat vállalt, abból tartotta fenn magát, majd 1977-ben hosszú „tanulmányútra” indult, azaz emigrációba vonult.
Tanított a berlini egyetemen, a melbourne-i La Trobe Egyetemen, a torinói egyetemen, a São Pauló-i egyetemen, végül New Yorkban (New York, New School for Social Research) kapott katedrát, 1986-ban. Ez utóbbi állását még az 1990-es évek elején is fenntartotta, de közben, 1990-től már hazajárt filozófiai előadásokat tartani a szegedi József Attila Tudományegyetemre (1994–) és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre. 1995-ben habilitált. 1995-től 1999-ig, nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított. Hazajövetelekor megválasztották az MTA levelező- (1990), majd rendes (1995) tagjának. Mind a tudományos, mind a politikai és kulturális életnek aktív szereplője maradt. 2010-től professor emeritaként ismét tanított az ELTE Esztétika Tanszékén.
Halála 2019. július 19-én a balatonalmádi strandról úszni ment, ám a parton hiába várták az ismerősei, nem tért vissza. Pár órával később a rendőrség is megerősítette a hírt, miszerint a 90 éves filozófusnő a Balatonba fulladt. Július 29-én helyezték végső nyugalomra a Kozma utcai izraelita temetőben.http://m.atv.hu/belfold/20190724-julius-29-en-lesz-heller-agnes-temetese
Vitatott kérdések
Az 1957-ben megjelent, Az erkölcsi normák felbomlása – Etikai kérdések Kosztolányi Dezső munkásságában című tanulmányában megbélyegezte Kosztolányi Dezső munkásságát, kimutatta benne a dekadens polgári erkölcs megnyilvánulási formáit. A hanyatló erkölcsű, dekadens, nihilista polgári osztály írójának nevezi. Könyvével sokat ártott Kosztolányi megítélésének. Heller azonban évtizedekkel később már nem vállalta a Kádár-korszak hajnalán született művét. Ungvári Tamás szerint Heller Ágnes korábbi marxista ideológiájától és politikai állásfoglalásaitól hiába próbál szabadulni, az akkori és a mai kor szellemében újra kiadni korábbi művét (kigyomlálva a Marx-idézeteket), nincs két Heller. Az akkori nemzedék arroganciájának példájaként feleleveníti, hogy mindenhez értett: Arisztotelészről és klasszika-filológiai kérdésekről úgy írt, hogy nem is tudott görögül. Emiatt még az Akadémia is bírálta.Ungvári Tamás: Elvtárs és spicli jár a csöndben. Részlet egy önéletrajzi esszéből. In: Beszélő, 8. évf. (2003), 11. sz. 2011 elején a Magyar Nemzet cikksorozatban foglalkozott egy korábbi, Heller témavezetésével az NKTH-hoz 57 millió forint értékben beadott pályázattal, Heller Ágnes azonban visszautasította a szerinte politikai vádakat.Heller Ágnes: Ezek a pénzek mentek valamire A Magyar Filozófiai Társaság elnöksége állásfoglalásban tiltakozott a filozófusok meghurcolása ellen,Állásfoglalás és több konzervatív tudós is megszólalt a szóban forgó filozófusok védelmében.Újabb feljelentések születhetnek a filozófusok ellen (HVG/MTI) Az ügyben Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentése alapján nyomozás zajlott.„Nincs semmilyen hálózatom” – Heller Ágnes a jobboldali vádakról A nyomozást bűncselekmény hiányában 2012 májusában megszüntették.Heller Ágnes: Ezzel most miért nincs tele a sajtó? (Stop.hu, 2012. május 18.)Árnyékra vetődött Budai Gyula, felmentették a filozófusokat (HVG, 2012. május 24.)Megalapozottan nem nyomoznak a filozófusok ellen (Index, 2012. július 11.) 2011 márciusában rövid előadást tartott az Európai Parlamentben. Az előadás egy momentuma (Heller Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő felvetésére kijelentette,Részlet a YouTube-on hogy 2006 októberében „no one was shot, no one was tortured” – „senkit sem lőttek le, senkit sem kínoztak meg” vagy „senkit sem lőttek meg, senkit sem kínoztak meg”) a kétértelműsége miatt újabb felháborodást keltett a magyarországi közvéleményben. A Hankiss Ágnes által a Magyar Országos Levéltárban felfedezett és közzétett levélben, amelyet Heller a Magyar Szocialista Munkáspártnak írt 1959-ben, elítélte az 1956-os „ellenforradalmat”, és helyeselte annak leverését. Heller nem tagadta, hogy sor került a levél megírására, azonban kijelentette, hogy legnagyobb részét az azóta már elhunyt első férje, Hermann István hamisította.
Művei (válogatás) Magyarországon
Külföldön megjelent művei
Megjelent beszélgetései Heller Ágnes és Jutta Hausmann disputája a Genezisről – Asztali beszélgetések...1 – Öt párbeszéd szerk.: Galambos Ádám, Budapest: Luther Kiadó, 2008 Csepregi András, Fabiny Tamás, Heller Ágnes és Jókai Anna disputája a Honnan jövünk, kik vagyunk, hová megyünk kérdéséről – * Asztali beszélgetések...2 – A csendesség felé szerk.: Galambos Ádám, Budapest: Luther Kiadó, 2008 Rózsa Erzsébet: Se félelem, se keserűség. Beszélgetések Heller Ágnessel; Jelenkor, Pécs, 2009 Krízis & katarzis. Beszélgetések. Bagdy Emőke, Bihari Mihály, Bod Péter Ákos, Heller Ágnes, Illéssy János, Kéri László, Korzenszky Richárd, Lévay Miklós, Oberfrank Ferenc; riporter Erdélyi András; Harmat, Bp., 2009 A véletlen értéke. Heller Ágnes életéről és koráról; riporter Georg Hauptfeld, ford. Bartók Imre; Noran Libro, Bp., 2019 (Heller Ágnes életműsorozat) Beszélgetések a baloldaliságról Heller Ágnessel és Tamás Gáspár Miklóssal; riporter Révai Gábor; Libri, Bp., 2019
Tudományos tisztségei Magyar Filozófiai Szemle (Budapest) szerkesztője (1956) Thani Eleven (Melbourne), szerk. bizottsági tag A Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Bizottságának és a Filozófiai és Történettudományok Osztálya Filozófiai Bizottságának tagja
Társasági tagság (válogatás) Collège International de Philosophie (Párizs) International Society of the Sociology of Knowledge Société Européenne de Culture (Velence) Magyar Filozófiai Társaság
Díjai, elismerései (válogatás) Lessing-díj, Hamburg (1981) Kitűnő oktató (1990) Hannah Arendt professor of Philosophy, Bréma, (1995) Széchenyi-díj (1995) – Tudományos munkássága elismeréseként Díszdoktor, Melbourne, (1996) Díszdoktor, Buenos Aires, (1997) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2004) Európai Parlament Olasz Szekciója kitüntetése (2004) Firenze város kitüntetése (2004) Pro Scientia aranyérem (2005) Sonning-díj (2006) Hermann Cohen-díj (2007) Víg Monika-díj (2007) Mazsike Várhegyi György-díj (2007) Budapest díszpolgára (2008) Goethe-érem (2010) MSZP Közéleti díj (2011) Concordia-díj, Bécs (2012) Carl von Ossietzky-díj (2012) Díszdoktor, Innsbrucki Egyetem, (2015) Manès Sperber-díj (2018) Friedrich Nietzsche-díj (posztumusz) (2019)
Jegyzetek
Források Szegedi egyetemi almanach : 1921–1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Heller Ágnes lásd 131. p. Ki kicsoda 2000 : Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza. 1. köt. Főszerk. Hermann Péter. Budapest, Greger–Biográf, 1999. Heller Ágnes lásd 676. p. Giampiero Stabile: Soggetti e bisogni. Saggi su Ágnes Heller e la teoria dei bisogni; La Nuova Italia, Firenze, 1979 (Quaderni aut aut) Reiner Ruffing: Agnes Heller. Pluralität und Moral; Leske + Budrich, Opladen, 1992 Rózsa Erzsébet: Heller Ágnes, a fronézis filozófusa; Osiris, Bp., 1997 (Horror metaphysicae) Diotíma. Heller Ágnes 70. születésnapjára; szerk. Kardos András, Radnóti Sándor, Vajda Mihály; Osiris–Gond, Bp., 1999 Agnes Heller and the Budapest School. A bibliography; comp. Joan Nordquist; Reference and Research Services, Santa Cruz, 2000 (Social theory: a bibliographic series, 59.) John Grumley: Agnes Heller, a moralist in the vortex of history; Pluto Press, London–Ann Arbor, 2005 Ethics and heritage. Essays on the philosophy of Ágnes Heller; szerk. Boros János, Vajda Mihály; Brambauer, Pécs, 2007 (Kortárs magyar filozófusok) Engaging Agnes Heller. A critical companion; szerk. Katie Terezakis; Lexington Books, Lanham MD, 2009 (Lexington books)
További információk Heller Ágnes a New York-i magyar kulturális évad testületében, 2007 Heller Ágnes önéletrajza Heller Ágnes a Mindentudás Egyetemén Heller Ágnes: 1968 Gábor György emlékezik rá Riport-műsor Heller Ágnes: Elmélkedés a hiszékenységről, 1997. Heller Ágnes a MAZSIKE (Magyar Zsidó Kulturális Egyesület) honlapján ATC Classic-interjú Szarvas István: A filozófia (bölcsesség szeretete) nagyasszonya – Hetedhéthatár