A Budapesti Sertésközvágóhíd egy 20. század elején létesült, mára már megszűnt nagy élelmiszeripari üzem. Egyik épületében működött 1974 és kb. 2010 között a Húsipari Múzeum.
Története Budapesten, a IX. kerületi Soroksári úton 1872-ben nyílt meg a Budapesti Marhaközvágóhíd. Míg a marhavágóhíd az Összekötő vasúti híd (népnyelven még: Déli összekötő vasúti híd) vonalától (az ún. Összekötő vasúttól, ez mai néven a Kőbánya felső–Kelenföld szakaszt jelenti) északra épült fel, 1895-ben tervezet készült ettől délre egy sertésvágóhíd megépítésére. Így a Ferencvárosi rendező pályaudvar közvetlen szomszédságában, a mai Külső Mester utca és a Gubacsi út közötti részen 1897 és 1902 között fel is épült Budapest új, nagy sertésvágóhídja, és 1902. május 1-jén már meg is nyitotta kapuit. Tervezője Mihályik István székesfővárosi mérnök, kivitelezője Kubinyi Imre székesfővárosi mérnök volt.https://viztorony.hu/h/budapest/30.html 1930 és 1932 között nagy méretű csarnokot építettek a telepen Münnich Aladár tervei szerint.https://pestbuda.hu/cikk/20201218_a_vasbeton_szerkezetes_epites_uttoroje_130_eve_szuletett_munnich_aladar_epitesz Később hűtőháza, és új raktárháza is épült, a , vágócsarnokot pedig átépítették. Mindhárom munkát Wossala Sándor tervei alapján végezték.https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiHirlap_1940_03/?query=%22Wossala+S%C3%A1ndor%22&pg=315&layout=s
A sertésvágóhíd fénykorában naponta átlagosan 5000 házi sertés vágására került sor.
Az üzem területén működött az Országos Húsipari Kutatóintézet, majd 1974-től a Húsipari Múzeum is.http://chemonet.hu/hun/food/muzeum/husipari/hus_m.html
Közel 100 évnyi fennállás után, a rendszerváltást követően számolták fel az üzemet. Épületeit néhány kivételével 2001-benhttp://www.transagent.hu/ta/hu/korabbi-projektek.php elbontották: a Gubacsi úti oldalon egy régi irodaépület, a műemléki védelem alatt álló 20. század eleji díszes víztorony, valamint az 1932-ben átadott csarnok menekült meg. Érdekesség, hogy ekkoriban került sor a Külső Mester utca megépítésére is. A parlagon hagyott telekre ezt követően nem épült semmi. Napjainkban egy része a Volánbusz autóbusz-parkolójaként funkcionál.
A telep kiterjedt iparvágány hálózattal rendelkezett. Az összekötő vágány a mai Külső Mester utca nyomvonalát keresztezve kapcsolódott a Ferencvárosi rendező pályaudvarhoz.1908-as térkép
Képtár
Jegyzetek
Források Kollin Ferenc: Budapesti üdvözlet, Helikon Kiadó, Budapest, 1983, , 201. o. https://index.hu/belfold/budapest/2014/07/11/kisertetvagohid_a_gubacsi_uton/ https://www.origo.hu/foto/20150716-elhagyott-epuletek-budapesten.html http://urbexbp2016.blogspot.com/2016/05/kerites-ugyan-mar-egy-gyonyoru.html https://viztorony.hu/h/budapest/30.html
További információk Fekete-fehér fényképek a 20. század első feléből Magyar gyárak a millennium korában – Közvágóhíd – Youtube.com (a film mindkét vágóhíddal foglalkozik; érdekessége, hogy színes fényképek vannak benne a díszes eklektikus épületekről, vélhetően az 1990-es évekből, a vágóhíd elbontása előtti időből)
Kapcsolódó szócikkek Budapest elpusztult nevezetes épületeinek listája Budapesti gyárak listája
Kategória:Budapest 1945 után elpusztult építményei Kategória:Budapest IX. kerülete Kategória:Budapest 20. századi építményei Kategória:Eklektikus építészet Kategória:Húsipar