A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Nevük eredete
A tatár népnév először a 8. századi türk feliratokban fordul elő. Eredetileg egy mongol nyelvű törzset, a tatárokat, illetve az általuk vezetett több törzsszövetséget jelentette. Egy részük a következő évszázadokban nyugatra vándorolt, s ott török nyelvű népek névadója lett, más részük Mongóliában a mai mongolok egyik elődévé vált.
Történelem
A tatárok egyik elődnépe, az onogur-bolgárok a 7. században vándoroltak Közép-Ázsiából a Fekete-tenger északi vidékére, ahol Kuvrat vezetésével megalakították az onogur-bolgár birodalmat. A század végén a magyarok és a kazárok nyomására a birodalom felbomlott és a bolgárok egy része a kazárok alattvalóivá vált. A bolgárok más csoportjai nyugatra vándoroltak, ahol egy részük a mai Bulgária elődállamát a dunai bolgár birodalmat hozta létre. A 8. században az Arab Kalifátus támadásainak hatására a Kazár Birodalom meggyengült, s ekkor a keleten maradt bolgárok a Volga-Don könyöktől északra költöztek, ahol megalakították a Volgai Bolgárországot. A 10. században felvették az iszlám vallás szunnita változatát. A 13. században a mongolok meghódították Volgai Bolgárországot, melynek fővárosa a Volga menti Bolgár volt. A hódítók nyelvileg beolvadtak, átvették a bolgároktól a muzulmán hitet és a török nyelvüket és ekkortól hívták őket tatároknak, ahogy a mongol birodalom népeit nyugaton nevezték.
A 15. században, amikor a keleti szláv fejedelemségek kezdtek felszabadulni az Arany Horda uralma alól, a tatár lakosságú Kazanyi Kánság is önállósult.
1552-ben IV. (Rettegett) Iván elfoglalta és földig rombolta Kazanyt. Új, orosz várost építtetett a helyére, ahová kétszáz évig nem telepedhettek be muzulmánok. Csak II. Katalin cárnő törölte el a diszkriminatív előírásokat. A tatár kereskedők a 19. században bekerültek az oroszországi pénzügyi elitbe, a tatár értelmiség pedig megszervezte a nemzeti mozgalmat.
A 20. században a kazanyi tatárok elkerülték a krími rokonaikat sújtó tömeges deportálásokat. Ők voltak a volt Szovjetunió egyetlen olyan népe, amely nem harcolt a Vörös Hadsereg ellen a hitleri Németország oldalán. Etnikai szempontból török, mongol, szláv és finnugor eredetű népek keverékét alkotják. Identitásuk ma elsősorban a muzulmán hitben és a törökhöz közel álló nyelvükben jut kifejezésre. Ugyanakkor létezik egy tatár kisebbség, amely megőrizte anyanyelvét, de már évszázadokkal ezelőtt felvette az ortodox vallást. Képviselőik külön népnek tekintik magukat, s egy részük követeli, hogy bolgároknak nevezzék őket.Oбщественное движение "Болгарский Национальный конгресс" (БНК) A többség ezzel ellentétben úgy véli, hogy bár genetikai értelemben a volgai bolgárok leszármazottjai, a mongol és kun hatás miatt egy új, a bolgártörököktől elkülönülő néppé lettek. (Lásd még: csuvasok)
A szibériai tatárság az urál-altaji régió hajdan népes török-mongol népességének maradéka.
Népesség bélyegkép|500px|A tatárok lakhelyei A tatárok három fő csoportja a volgai tatárok, krími tatárok és szibériai tatárok. Ezek Oroszország déli részén (főleg Tatárföldön), Ukrajnában, Romániában, Bulgáriában, Törökországban, Kazahsztánban, Üzbegisztánban és Kínában élnek. Külön csoportot alkotnak a lipek tatárok Fehéroroszország, Litvánia és Lengyelország területén. Az utóbbi országban Bohoniki és Kruszyniany községek a központjaik, Litvániában pedig Nemėžisben, Keturiasdešimt Totoriųban és Raižiaiban Fehéroroszországban Ivjében.
A volgai, krími és szibériai tatárok becsült összlétszáma 8–10 millió fő, ebből Oroszországban 5,8 millióan élnek. A lipek tatárok létszáma kb. 10–15 000 fő lehet.
Kultúra bélyegkép|240px|Német rajz egy tatárról ( Ein Tartar, 1703)|alt=Német rajz egy tatárról (1703).
Nyelv
A volgai, krími és szibériai tatárok egyaránt a tatár nyelvet beszélik, amely a kun nyelvből ered. A volgai tatároknál a nyelvcsere bolgártörökről tatárra még a 10. században végbement.
Az oroszországi tatárok nagy többsége ma kétnyelvű: tatár mellett oroszul is anyanyelvi szinten beszél. A városokban élő tatárok között az orosz nyelv elterjedtsége, használata nagyobb. De az elsősorban tatárul beszélő falusi népességre is erős hatást gyakorol az orosz nyelv. A tatár nyelv 1928 óta cirill betűs. Tervezik a latin betűs ábécére való lassú áttérést, illetve a két ábécé párhuzamos használatát.
A lipek tatárok belarusz anyanyelvűek, eredeti tatár nyelvüket még a 16. században elhagyták.
Vallás A tatárok mindenütt szinte kizárólag a szunnita iszlám vallás hívei, és annak toleráns elveit vallják.
A tatárok az irodalomban jobbra|bélyegkép|240px|Zrínyi Miklós az 1664. január-februári téli hadjárat során ejthette fogságba ezt a torzszülött tatártZrínyi Miklósnak volt egy hatalmas kutyafejű tatárja, 444.hu A „kutyafejű tatárok” kifejezés Petőfi Sándor János vitéz című művéből vált közismertté.Petőfi Sándor összes művei. Kritikai kiadás, 3. kötet, szerk. Kerényi Ferenc. Bp. 1997. 321. - Magyarországon eredetileg az orosz szolgálatot vállalt Turkolly Sámuel 1725-ös leveléből vált ismertté ez a kifejezés. Turkolly ezt vagy az orosz krónikákból ismerhette meg, vagy a 18. században Oroszországban még használatban volt.
Híres tatárok Gabdulhalj Ahatov, nyelvész Marat Szafin, sportoló Rudolf Nurejev balettművész
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek
Krími tatárok Volgai tatárok Szibériai tatárok Lipekek Tatárjárás Tatárföld, Tatár Köztársaság Híres tatárok listája
Kategória:Török népek Kategória:Oroszország népei
Kategória:Sztyeppei népek