Lendvai L. Ferenc, születési nevén Leimdörfer Ferenc (Mezőberény, 1937. július 2. – 2026. április 4.) magyar filozófiatörténész, professor emeritus, a filozófiai tudomány kandidátusa (1980), doktora (1994).
Élete Leimdörfer Imre (1890–1944) ügyvéd és Soós Róza Emília fővédőnő fiaként született. Apját 1944 májusában elhurcolták a ricsei internálótáborból; Auschwitzban halt meg.Magyar Közlöny, 1948. november 24. (258-259. szám) 1944-ben Pestszentlőrincre költözött édesanyjával, ahol az év szeptemberében megkezdte iskolai tanulmányait. Budapest ostromát és felszabadulását Zuglóban, egy bérház szenespincéjében élte át. A Steinmetz Miklós Gimnáziumban érettségizett.
Középiskolai tanulmányainak elvégzése (1956) után az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1961-ben magyar–történelem–filozófia szakos tanári oklevelet szerzett. 1961 és 1963 között a Budapesti Orvostudományi Egyetem, illetve Semmelweis Orvostudományi Egyetem Marxizmus–Leninizmus Tanszék Filozófiai Szakcsoportjának gyakornoka, 1963 és 1971 között tanársegéde volt. 1971-től 1980-ig az ELTE BTK Filozófia (később Filozófia II.) Tanszék egyetemi adjunktusa, 1980 és 1988 között (másodállásban 1995-ig) egyetemi docense. 1988–1989-ben az MTA Filozófiai Intézet tudományos igazgatóhelyettese, 1989 és 1992 között tudományos munkatársa, 1992 és 1995 között a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézet, illetve Kar Társadalom- és tudományfilozófiai, illetve Filozófiai Tanszék egyetemi docense, 1995. július 1-től egyetemi tanára, 1993 és 2001 között tanszékvezetője volt. 1984 és 1999 között a Magyar Filozófiai Szemle felelős (fő-)szerkesztője. Alapító tagja a Budapesti Városvédő Egyesületnek.
A filozófiatörténet, a történelem- és kultúrfilozófia területén tevékenykedett, különös tekintettel Karácsony Sándor és Lukács György munkásságára, valamint a magyarországi protestantizmus és a magyarságtudat hagyományainak vizsgálatára. Az 1960–1970-es években kiemelkedő szerepet vállalt a marxista filozófia és a keresztény teológia képviselői közötti párbeszéd előmozdításában.
Magánélete Feleségével 1962-ben házasodtak össze, aki 40 évi házasság után hirtelenséggel elhunyt. Egy fiuk (1970) született.
1949 és 2002 között Pestszentlőrincen lakott.
Tagságai Magyar Filozófiai Társaság (1987) alapító tagja, elnökségi tagja (2004-ig) MTA Filozófiai Bizottságának tagja (1991–2008), egy ideig titkára MTA Doktori Tanács tagja (1995–2000) MTA Miskolci Területi Bizottság Filozófiai Munkabizottságának elnöke (1993–2002) MTA Miskolci Területi Bizottság Társadalomelméleti Szakbizottságának elnöke (1998–2008) Miskolci Akadémiai Bizottság tagja (1998–2003) Alkalmazott Filozófiai Társaság (1997) alapító tagja, tiszteletbeli elnöke (1997-től) Német-Magyar Filozófiai Társaság (2004) Association Internationale des Professeurs de Philosophie (1988) Internationale Fichte-Gesellschaft (1989) Internationale Hegel-Gesellschaft (1996) Internationale Lukács-Gesellschaft (1995) Karácsony Sándor Társaság (1991) Tőkei Ferenc Társaság (2001)
Főbb művei A filozófia rövid története: A Védáktól Wittgensteinig. Nyíri J. Kristóffal. Budapest: Kossuth Kiadó, 1974. 264 p. A marxista-leninista filozófia alapjai. Kelemen Jánossal. Budapest: Kossuth Kiadó, 1979. 312 p. Lukács György: A drámaírás főbb irányai a múlt század utolsó negyedében. Szerk. Lendvai L. Ferenc. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980. 275 p. A filozófia rövid története: A Védáktól Wittgensteinig. Nyíri J. Kristóffal. 2. javított kiadás. Budapest: Kossuth Kiadó, 1981. 276 p. A marxista-leninista filozófia alapjai. Kelemen Jánossal. 2. kiadás. Budapest: Tankönyvkiadó, 1981. 311 p. Lukács György: Napló–Tagebuch, 1910-11; Das Gericht, 1913. Szerk. Lendvai L. Ferenc. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981. 96 p. A gondolkodás története. Budapest: Móra Kiadó, 1983. 256 p. A gondolkodás története. 2. kiadás. Budapest: Móra Kiadó, 1984. 256 p. A filozófia rövid története: A Védáktól Wittgensteinig. Nyíri J. Kristóffal. 3. javított kiadás. Budapest: Kossuth Kiadó, 1985. 280 p. Karácsony Sándor: A magyar észjárás. Szerk. Lendvai L. Ferenc. 2., javított és bővített kiadás. Budapest: Magvető Kiadó, 1985. 561 p. Protestantizmus, forradalom, magyarság: Történetfilozófiai tanulmány. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986. 318 p. Dejiny myslenia. Bratislava: Nakladelstvo Pravda, 1986. 283 p. A magyar protestantizmus 1918-1948: Tanulmányok. Szerk. Lendvai L. Ferenc. Budapest: Kossuth Kiadó, 1987. 381 p. A gondolkodás története. 3., átdolgozott kiadás. Budapest: Móra Kiadó, 1989. 256 p. Egy magyar filozófus: Karácsony Sándor. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1993. 174 p. Társadalomtudomány és filozófia. Szerk. Lendvai L. Ferenc. Budapest: Áron Kiadó, 1994. 273 p. Filozófiai vademecum. Budapest: Móra Kiadó, 1995. 117 p. A filozófia rövid története: A Védáktól Wittgensteinig. Nyíri J. Kristóffal. 4. kiadás. Budapest: Kossuth Kiadó; Áron Kiadó, 1995. 270 p. Demokrácia, pluralizmus, tolerancia. Miskolci Nyári Egyetem 1996. Szerk. Lendvai L. Ferenc. Budapest: Német Népfőiskolai Szövetség, 1996, 209 p. Közép-Európa koncepciók. Budapest: Áron Kiadó, 1997. 307 p. Demokrácia és patriotizmus az egységesülő Európában. Miskolci Nyári Egyetem 1997. Szerk. Hell Judittal. Miskolc: TIT, 1997. 248 p. Bevezetés a filozófiába. Pécs: JPTE, 1998. 162 p. Lendvai L. Ferenc – Frenyó Zoltán – Marcel F. Fresco – Paul van Tongeren (szerk.): Orientations: Papers presented to the Conferences of Dutch and Hungarian Philosophers, 1986-1990. Maastricht: Shaker Publishing BV, 2000. 453 p. Lendvai L. Ferenc – Orthmayr Imre (vál., szerk.): Újkori társadalomfilozófia: Szöveggyűjtemény I-II. Miskolc: Egyetemi Kiadó, 2000. 407, 348 p. Lendvai L. Ferenc – Gerhard Göhler (szerk.): Nationale und europäische Identität (Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio philosophica. 2000 (6): 1 (különszám). 161 p. Lendvai L. Ferenc – Fehér Márta (szerk.): Hársing László 70 éves (Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio philosophica. 2000 (6): 2 (különszám). 299 p. Karácsony Sándor: Magyarság és nevelés: Tanulmányok. Szerk. Lendvai L. Ferenc. Budapest: Áron Kiadó, 2003. 327 p. Tőkei Ferenc: Társadalmi formák és közösségek. Szerk. Lendvai L. Ferenc. Budapest: Magiszter Társadalomtudományi Alapítvány, 2005. 354 p. Tőkei Ferenc: Ázsiai termelési mód, antikvitás, feudalizmus. Szerk. Lendvai L. Ferenc. Budapest: Magiszter Társadalomtudományi Alapítvány, 2005. 383 p. Tőkei Ferenc: Tanulmányok, cikkek, interjúk. Szerk. Lendvai L. Ferenc. Budapest: Magiszter Társadalomtudományi Alapítvány, 2007. 630 p. A fiatal Lukács. Útja Marxhoz. 1902–1918. Budapest: Argumentum Kiadó; Lukács Archívum 2008. 441 p. Lendvai L. Ferenc – Boros János (szerk.) et al.: Bevezetés a filozófia történetébe: A preszókratikusoktól Derridáig. Budapest: Osiris Kiadó, 2009. 227 p. A Gonosz birodalmai, Áron Kiadó, Budapest, 2011. 595 p. Thomas Mann és a konzervatív forradalom; Áron, Bp., 2013
Jegyzetek
Források
További információk
Tanulmányok Lendvai L. Ferenc tiszteletére; szerk. Demeter Tamás; Tudástársadalom Alapítvány, Bp., 2007
Kategória:1937-ben született személyek Kategória:2026-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar filozófiatörténészek Kategória:Magyar professor emeritusok Kategória:Mezőberényiek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:MTA-tagok Kategória:Budapestiek