Stanić Rijeka (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Doboj községben. Stanić Rijeka településnek a Szerb Köztársaság területéhez került, nyugati része.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 4, közúton 6 km-re keletre, a Boszna-folyó jobb oldali mellékvize, a Spreča jobb partján, 168-449 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_10/dob_10.html Topografska karta Derventa 425-3-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb164416Bosnyák1545626Horvát113Jugoszláv441Egyéb599Összesen18231055
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Gračanicai járáshoz tartozó településnek 27 háztartása és 188 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 88. o. 1910-ben a Gračanicai járáshoz tartozó településen 61 háztartást, 262 muszlim és 76 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 82. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Gračanicai járáshoz tartozó községnek 373 lakosa volt, melyből 290 muszlim és 79 ortodox volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 236. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került, míg a település területének muszlimok lakta része, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Tuzlai kantonjában levő Doboj-Istok község területénél maradt.
Jegyzetek
További információk Doboj város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései