Jardan () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 3, közúton 6 km-re északra, a Majevica-hegység keleti szélén, a Sapna és a Hoča-folyók között, 144-261 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1024399Bosnyák493186Horvát00Jugoszláv141Egyéb13Összesen1532589
Története A régészeti leletek tanúsága szerint itt már az ókorban település volt. A rómaiak jelenlétét igazolják a Kamenjara lelőhely épületmaradványai, valamint az itt talált korabeli kerámiák és amforák. A térség 1463-tól 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Zvornik községhez tartozó településnek 26 háztartása, 111 ortodox és 20 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 101. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó településen 41 háztartást, 193 muszlim és 35 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 138. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó településnek 232 lakosa volt, mind ortodox szerbek. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 232. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Zvornik községhez került.
Sport Az FK Jadran labdarúgóklubot 1996-ban alapították.
Nevezetességei A Boldogságos Szűzanya oltalma tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 15,7x8,6 méter, építése 2002-ben kezdődött a „Planing-Zvornik” vállalat tervei szerint. Az alapokat Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel 2003. szeptember 7-én. A templomot ugyanez a püspök szentelte fel 2006. október 14-én. A fenyőfából faragott ikonosztázt a kitovnicei Bojo Ivanović készítette. Az ikonosztázon lévő ikonokat a belgrádi Jovan Atanacković festette élénken. A templomot a kragujevaci Dragan Živković, a belgrádi Bojan Živić-Milić és a niši Radoš Vasić festette ki.
Kamenjara – római épületek maradványai. A lelőhelyen kőfalak, cseréptördékek és amforák kerültek elő.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései