Paljevići () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 12, közúton 18 km-re délre, a Drinjača-folyó jobb partján, a folyó torkolatának közelében, 165-450 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb129Bosnyák343188Horvát00Jugoszláv00Egyéb01Összesen355198
Története A mai Paljevići területének története szorosan kapcsolódik a határában a Jadra és a Drinjača összefolyása feletti emelkedő, szinte függőleges, magas sziklán állt Kušlat várának történetével. A vár, melynek ma már csak a romjai láthatók, a középkorban Bosznia egyik legjelentősebb vára volt. Kušlatot először 1345-ben, az alatta fekvő települést, Podkušlatot pedig 1396-ban említik, mint az itteni raguzai kolóniáról messze földön ismert települést. A rendelkezésre álló források szerint a bányászati és kereskedelmi tevékenység a közép-drinamenti régióban a 14. század első felében kezdődött. A régióban található akkori bányásztelepülésekről szóló információk nagy része a raguzai kereskedők tevékenységéhez, nemesfém-kereskedelmükhöz és egyéb tevékenységi formákhoz kapcsolódik. Magának Kušlatnak is az első említése az itteni raguzai ötvös tevékenységhez kötődik. Nem világos azonban, hogy egy raguzai polgárról vagy a boszniai lakosság közül származó ötvösről van-e szó. Podkušlat fejlődését alapvetően elősegíettték a kedvező közlekedési viszonyok, melyek fontos szerepet játszottak a kereskedelem áramlásában mind észak, Zvornik, mind dél, Srebrenica, mind kelet, Szerbia felé. Kušlat bevételeit segítette elő a Drinjačán átívelő hídnál, Kostijerevónál működő vámállomás, melyet 1417-ben említenek, az itteni pénzverde, valamint a közeli Đevanjén működő ércbánya is. Podkušlaton, melyet a raguzai levéltári források „Sub-Chuculath” alakban többször is említenek, már a 14. században a raguzai kereskedők jelentős kolóniája élt. Kušlat a 15. század elején Srebrenicával és néhány más várossal együtt átmenetileg Hrvoje Vukčić Hrvatinić spalatói herceg kezébe került, de már 1410-ben átadták Zsigmond magyar királynak.
Kušlat kereskedelmi és stratégiai jelentőségét bizonyítja, hogy Raguza lakosságának saját állandó konzulja volt itt. Észrevehető a Kušlat, Podkušlat és Srebrenica közötti szoros kapcsolat. Raguza városa mindkét várba egy-egy konzult nevezett ki. Valószínűleg a srebrenicai természeti erőforrások kiaknázásában és szállításában betöltött stratégiai jelentősége miatt Podkušlat fontos hely volt Raguza kereskedői számára. Nehéz meghatározni, hogyan keletkezett a helynév, a város és a kereskedőtelepülés neve, mivel nincsenek megbízható történelmi források. Több különböző vélemény is létezik. Az uralkodó vélemény az, hogy a Podrinjéből származó Kučlatović családról kapta a nevét, és Nikola Kučlatovićot Ostoja király udvarispánjaként említik (1417). Egy másik vélemény szerint a város nevét a kazárok muszlim törzse, Kalisije adta. A Kušlat nevet oszmán források is említik, a „kus” (törökül madár), és a „lat” (fészek) szavakból származtatják.
1462-ben az oszmánok végleg elfoglalták a középső Drinamente nyugati oldalát, és a Szendrői szandzsákhoz csatolták. Erre a területre egy külön kadilukot hoztak létre, amelynek központja Srebrenicában volt, és magában foglalta Zvornikot, Kušlatot és Šubint, valamint Sokol várát és a Drina jobb partján fekvő néhány más területet. A Szendrői szandzsák 1476-os deftere az oszmán részről az első írásos forrás, amely információkat nyújt Kušlatról. Érdekes megjegyezni, hogy Kušlat zijametként (birtokközpont), és nem különálló náhijeként szerepel, mint ahogyan azt a Zvorniki szandzsák későbbi összeírásaiban láthatjuk. Kušlat várához ekkor 12 falu tartozott: Kušlat (34 ház), Konjević (19 ház), Kravice (12 ház), Hrnčić (19 ház), Košnica (6 ház), Poljana (12 ház), Gornja Založina/Zalazna (18 ház), Valjavica (16 ház), Rahović (32 ház), Donja Založina/Zalazna (28 ház), Bužine (5 ház), valamint Otrok falut, amely lakatlan és szétszórt település volt. A 16. századi defterekben Kušlat már náhije központjaként szerepel. A faszénkémények vámjából származó bevételek arra utalnak, hogy a lakosság egy része faszéntermeléssel foglalkozott a közeli bánya és pénzverde működtetése, de saját szükségleteinek kielégítése érdekében is. A területén a legelterjedtebb gazdasági ág a mezőgazdaság volt, elsősorban a gabonatermesztés, ezt követte a sertéstenyésztés, a méhészet és a szőlőtermesztés. A várnak az oszmán uralom alatt főként katonai funkciója volt. Egy névtelen leírás szerint a vár kicsi volt, kevés és gyenge ágyúval és legfeljebb 15 főből álló legénységgel. 1804-ben 12 müsztahfiz és 15 dzsebedzsi (vértes zsoldos) állomásozott Kušlatban. A haderőreform miatt az erődöt még 1833 előtt elhagyták és sorsára hagyva rom lett belőle.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Srebrenicai járáshoz és Paljević községhez tartozó településnek 31 háztartása és 185 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 94. o. 1910-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településen 61 háztartást, 233 muszlim és 71 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 112. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településnek 322 lakosa volt, közülük 243 muszlim és 78 szerb ortodox volt. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 242. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. 1942 január 6-án és 7-én, az ortodox karácsonykor, a Kravica szerb faluból származó csetnikek – fegyverekkel, késekkel, kalapácsokkal, botokkal és baltákkal felfegyverkezve – 22 muszlim civilt mészároltak le Paljevićiben.A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején a települést elfoglaló boszniai szerb hadsereg a nem szerb lakosságot elűzte. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Zvornik községhez került.
Oktatás Paljevići településen 1991-ben kezdődött az iskola építése. Az építés a háború miatt félbemaradt, majd a lakók otthonaikba való visszatérése után folytatódott. Az iskola hivatalos megnyitója 2008-ban volt.
Nevezetességei Kušlat vára Bosznia-Hercegovina egyik legmegközelíthetetlenebb erődítményének számít. Az erőd Zvorniktól délre, egy függőleges sziklán, mintegy száz méterrel a Jadar és a Drinjača összefolyása felett található, nem messze Paljević falutól. Ma az egykori erőd falainak maradványai láthatók, de lehetetlen meghatározni az erőd pontos alakját. A környező sziklákkal együtt az alapfalak úgy néznek ki, mint egy tört vonalú ellipszis, amelyet az oszmán utazó, Evlija Cselebi úgy írt le, hogy Kučlat „egy kerek kővár, erős bástyákkal, amely egy meredek sziklára épült; nincs árok, de pokoli szakadék veszi körül”.Çelebi, Evliya: Путопис Путопис : одломци југословенским земљама (Utileírás: a jugoszláv országokról szóló részletek), szerb nyelven. – Szarajevó, 1967. Свјетлост
A Kušlat-mecset még a régi erődben épült. Az oszmán helyőrség szükségleteire szánták. A híres utazó író, Evlija Cselebi szerint Ebul Fethova, ami azt jelenti, hogy a 15. században épült, II. Mehmed oszmán szultán uralkodása alatt, amikor az oszmánok meghódították Boszniát. A Kušlat-mecsetet Bosznia-Hercegovina legrégebbi katonai mecsetének tekintik.
Jegyzetek
Források Damir Bošnjaković, Kušlat u privrednom životu srednjeg Podrinja tokom XIV i XV stoljeća, Fondacija za podršku naučnoistraživačkom radu I obrazovanju “Spektrum”, Sarajevo, 2025.
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései