Az Európai Táj Egyezmény (angolul European Landscape Convention) az Európa Tanács által életrehívott nemzetközi szerződés, melynek középpontjában az európai táj áll (angolul landscape, franciául paysage).

Az egyezményt az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2000. július 19-én fogadta el és Firenzében 2000. október 20-án nyitotta meg aláírásra. A 2004 óta hatályos egyezményhez Magyarország 2008-ban csatlakozott. A nemzetközi titkárság székhelye Strasbourgban van.Az Európai Táj Egyezmény (Termeszetvedelem.hu, hozzáférés: 2025-12-16)

A szerződés az aláíró felek teljes területére vonatkozik, és kiterjed a természeti, a vidéki, a városi és város környéki területekre is. „Az Egyezmény általánosságban megfogalmazott célja, hogy az állami hatóságokat helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten arra ösztönözze: fogadjanak el megfelelő politikákat és intézkedéseket az európai tájak védelme, kezelése és tervezése érdekében.” (Indoklás II. fejezet, 25.)

A táj szempontjait figyelembe kell venni minden olyan intézkedésben, amely hatással lehet a tájra. Olyan eljárásokat kell bevezetni, amelyek a lakosság és a hatóságok számára egyaránt lehetővé teszik, hogy részt vegyenek a táj értékelésében.

Létrejötte 1994 márciusában az Európa Tanács Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Állandó Konferenciája (későbbi nevén: Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa [CLRAE]) kezdeményezte, hogy a Mediterrán Táj Charta mintájára készítsenek egyezménytervezetet Európa egésze természeti és kulturális tájainak védelmére. 1994 őszén szerkesztőbizottságot állítottak fel, melynek munkájába bevonták más szervezetek képviselőit is. A CLRAE 1997. június 3-5. között tartott ülésén fogadta el az előzetes tervezetet, majd véleményt és támogatást kért az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésétől és az Európai Unió Régiók Bizottságától, valamint konzultatív konferenciát rendezett az érdekelt országok minisztériumi képviselői számára (Firenze, 1998. április 2-4.).

A tervezet végső változatát az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa 1998. május 27-én fogadta el és az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elé terjesztette. Számos további konzultációt követően a szöveget a Miniszteri Bizottság 2000. július 19-én fogadta el és az egyezményt 2000. október 20-án megnyitotta aláírásra a részvevő országok számára. Az egyezmény 2004. március 1-jén lépett hatályba, és azt 2025 nyaráig 41 állam ratifikálta.

2025 októberében rendezték meg Firenzében a huszonöt évvel korábban elfogadott és aláírásra megnyitott Európai Táj Egyezmény jubileumi konferenciáját.A magyar tájak védelme közös felelősségünk (Kormany.hu, 2025-10-28. Hozzáférés: 2025-12-17)Florence Convention addressing the triple planetary crisis of pollution, climate change and loss of biodiversity - Ministerial Conference in Italy marks 25th anniversary of Landscape Convention (coe.int, 2025-12-28. Hozzáférés: 2025-12-19)

Ismertetése Szerkezete Az egyezmény preambulumból és négy fejezetből áll: Preambulum I. fejezet (1-3. cikk) - Általános rendelkezések II. fejezet (4-6. cikk) - Nemzeti szintű intézkedések III. fejezet (7-11. cikk) - Európai együttműködés IV. fejezet (12-18. cikk) - Záró rendelkezések

Ezekhez kapcsolódik a magyarra fordított szövegben az Indoklás című rész, mely három fejezetből áll. Közülük a harmadik fejezet mind az egyezmény preambulumához, mind pedig a négy fejezetéhez és azok cikkeihez is külön kommentárokat, magyarázatokat tartalmaz:Az Európai Táj Egyezmény Szövege magyarul (rm.coe.int, hozzáférés: 2025-12-14) Indoklás I. Az Egyezmény létrejöttének háttere (1-20.) II. Az Egyezmény céljai és szerkezete (21-35.) III. Kommentár az Egyezmény rendelkezéseihez (36-83.) Preambulum (36.) Általános rendelkezések (37-47.) Nemzeti szintű intézkedések (48-60.) Európai szintű együttműködés (63-75.)A 61. és 62. a magyar szöveg számozásából hiányzik Záró rendelkezések (76-83.)

Tartalma I. fejezet - Általános rendelkezések Ez a fejezet foglalkozik az egyezmény céljával, hatályával és néhány fogalom meghatározásával.

Az egyezmény célja, hogy elősegítse a táj védelmét, kezelését és tervezését, valamint hogy hozzájáruljon a tájak vonatkozásában megvalósuló európai együttműködéshez. E hármas célkitűzés érdekében szükségesnek tartja a nemzeti szintű intézkedéseket és az aláíró országok európai szintű együttműködését.

A táj fogalma az 1. cikk értelmezése szerint: a lakosság (a lakók, az ember) által érzékelt terület, melynek jellege természeti és/vagy emberi tényezők, valamint azok kölcsönhatásai eredményeként alakult ki. A három szakkifejezés – a táj védelme, a táj kezelése, a táj tervezése – meghatározását szintén az 1. cikk tartalmazza.

Az egyezmény a természeti, a vidéki, a városi és a városkörnyéki térségekre, a szárazföldi, az édesvizi és a tengeri területekre egyaránt vonatkozik. Hatálya alá tartoznak mind a kiemelkedő minőségű, mind az átlagos, mind pedig a leromlott állapotú tájak.

II. fejezet - Nemzeti szintű intézkedések 4. cikk - Az aláíró felek (országok) az egyezményt nemzeti alkotmányos elveiknek és közigazgatási rendszerüknek megfelelően hajtják végre. Ennek során többek között a Helyi önkormányzatok európai kartáját is tiszteletben tartják.

Az egyezmény az elvárt nemzeti intézkedések két nagyobb csoportját határozza meg (5. és 6. cikk):

5. cikk - Általános intézkedések

Az aláíró országok általános intézkedései között van: olyan tájpolitika megvalósítása, amelynek célja a táj védelme, kezelése és tervezése a részvételhez szükséges eljárások kialakítása a társadalom tagjai, a helyi és a regionális hatóságok és más szervek számára a táj szerepének beépítése regionális, várostervezési és minden olyan egyéb politikájukba, amelynek hatása lehet a tájakra

6. cikk - Egyedi intézkedések

Ez a cikk egyedi intézkedésekkel foglalkozik, melyeket az aláíró feleknek nemzeti, regionális vagy helyi szinten kell meghozniuk (Indoklás/II. Fejezet/6. cikk).

Az aláíróktól elvárt egyedi (speciális) intézkedések az alábbi bontásban szerepelnek: A. A téma iránti fogékonyság növelése B. Képzés és oktatás C. Számbavétel és értékelés Mindegyik aláíró fél vállalja, hogy a. számba veszi a területén található tájakat, elemzi jellemző vonásaikat, számon tartja változásukat b. értékeli a számba vett tájakat, figyelembe véve az érdekelt felek és a helyi lakosság véleményét és részt vesz az ennek során szerzett tapasztalatok és módszerek európai szintű cseréjében D. A táj minőségére vonatkozó célkitűzések Az egyezmény elvárja, hogy az aláírók a számbavett és értékelt tájak számára célkitűzéseket határozzanak meg, és hogy e tevékenységük során kérjék ki a lakosság véleményét. (Indoklás/II. Fejezet/59.) E. Végrehajtás

III. fejezet - Európai együttműködés A III. fejezet cikkei a nemzetközi együttműködésről és segítségnyújtásról, szakemberek és információk cseréjéről szólnak; ösztönzik a határokon átnyúló együttműködést, a közös tájprogramok megvalósítását helyi és regionális szinten.

Az egyezmény végrehajtását és érvényesülését szakértői bizottságok kísérik figyelemmel, és munkájuk alapján az Európa Tanács főtitkára készít jelentést a Miniszteri Bizottság számára.

A fejezet 11. cikke intézkedik a helyi vagy regionális önkormányzatoknak és társulásaiknak adományozható Európa Tanács Tájdíja alapításáról és odaítélésének szabályairól.

IV. fejezet - Záró rendelkezések A 12. cikk az egyezmény és egyéb jogszabályok viszonyáról szól. Az egyezmény lényegileg különbözik az UNESCO világörökség megóvását célzó egyezményétől (World Heritage Convention, 1972. november 16). Attól eltérően ez az egyezmény nem globális, hanem csak regionális (európai) illetékességű; és nem csak a kiemelkedő értéket képviselő tájakra, hanem bármely más tájra is vonatkozik. Ugyanakkor az UNESCO-egyezménytől eltérően nem terjed ki a műemlékekre. (Indoklás/78.)

Ez a fejezet rögzíti többek között az egyezményhez való csatlakozás, annak esetleges módosítása, illetve felmondása lehetőségét. A egyezménnyel kapcsolatos legfontosabb eseményekről az Európa Tanács főtitkára tájékoztatja a csatlakozott államokat.

Az egyezmény és Magyarország Magyarország az Európa Tanács Táj Egyezményéhez 2008-ban csatlakozott, az egyezményt a 2007. évi CXI. törvénnyel hirdették ki.2007. évi CXI. törvény a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről (Net.jogtar.hu, hozzáférés: 2025-12-16) A kormány 2012-ben koordinációs munkacsoportot – miniszteri szintű tárcaközi testületet – hozott létre az egyezmény végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, illetve összehangolására, valamint a tájakra vonatkozó európai együttműködés hazai megvalósítására.1189/2012. (VI. 11.) Korm. határozat az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Munkacsoport létrehozásáról (Net.jogtar.hu, hozzáférés: 2025-12-16)

Továbbá: 2012-ben az Európa Tanács Táj Díja mintájára megalapították a Magyar Tájdíjat. 2016-ban hazánk volt a házigazdája az egyezmény 17. nemzetközi műhelykonferenciájának és az Európa Tanács Táj Díja 4. pályázati forduló díjátadó ünnepségének.Magyar Tájdíj –- Eredmények és feladatok (Ajbh.hu, hozzáférés: 2025-12-14) 2019-ben Strasbourgban, az egyezmény 10. konferenciáján két évre, a következő konferenciáig elnöknek választották Kincses Krisztinát, az egyezmény nemzeti kapcsolattartóját.Aktualitások - Európai Táj Egyezmény (Termeszetvedelem.hu, hozzáférés: 2025-12-15)

Az egyezményhez történt csatlakozásunk óta jelentős hazai szakmunkák születtek.Országos léptékű tájkarakter projekt eredményekHelyi léptékű / kistáj szintű tájkarakter projekt eredmények A tájegyezmény nyomán elkészült Magyarország 2017–2026 közötti időszakra szóló Nemzeti Tájstratégiája (NTS), amint ezt az Egyezmény 25 éves firenzei jubileumi konferenciáján Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára is megemlítette.Nemzeti Tájstratégia (2017–2026) Földművelésügyi Minisztérium (2017)

A tájak számbavétele során elkészült az ország tájkaraktertípusainak azonosítása, valamint tájkarakterterületeinek lehatárolása és jellemzőinek bemutatása. „A kutatás országosan ötven tájkaraktertípust azonosított, amelyeket a felszínborítás uralkodó mintázata alapján öt főtípusba sorolt: települési és ipartájak, agrártájak, erdős tájak, vízi tájak, változatos felszínborítású tájak.” Továbbá országosan hatvan tájkarakterterületet különítettek el, valamint elvégezték négy kistájszintű mintaterület részletes tájkarakterelemzését is.Csőszi Mónika, Kincses Krisztina: Az Európa Tanács Táj Egyezménye és a tájkarakter Magyar Tudomány, 2022. 9. szám, 1167–1173. o. Hozzáférés: 2025-12-15.

Elkészült és elérhető a Tájkarakter Tudástár két kötete (Agrárminisztérium, 2021, Budapest). I. kötet – Országos tájkarakter-egységek azonosításának módszertani leírása, országos tájkarakter-típusokOrszágos Tájkarakter Tudástár I. kötet (Hozzáférés: 2025-12-18) II. kötet – Országos tájkarakter-területek lehatároló és leíró indikátoraiOrszágos Tájkarakter Tudástár II. kötet (Hozzáférés: 2025-12-18)

Jegyzetek

Források Details of Treaty No.176 Az Európai Táj Egyezmény hivatalos szövege angol és francia nyelven (coe.int, hozzáférés: 2025-12-14) Az Európai Táj Egyezmény Szövege és az Indoklás magyarul (rm.coe.int, hozzáférés: 2025-12-14)

Kategória:Az Európa Tanács egyezményei Kategória:Természetvédelem Kategória:2000