A választási kvóta az egy jelölt megválasztásához, illetve egy párt mandátumszerzéséhez szükséges szavazatszám arányos képviseleti rendszerekben, ahol a helyek elosztására a relatív többségitől eltérő formulát alkalmaznak.
A kvótákat általában úgy határozzák meg, amely garantáltan maximum annyi helyet oszthat ki, amennyit a versenyben betöltenek. A kvótát általában a körzetben leadott érvényes szavazatok száma és a körzetben lévő helyek száma alapján határozzák meg.
Kvóta a következő számok között lehetséges (seats: mandátumok, votes: szavazatok):
Egyes rendszerek azonban az itt bemutatott minimumnál kisebb kvótát, pszeudokvótát, például az Imperiali kvótát (szavazatok/(mandátumok + 2) + 1) használnak.
Gyakori kvóták A két leggyakrabban használt kvóta a Hare-kvóta (egyszerű kvóta) és a Droop-kvóta. A Hare kvóta pártatlanul osztja ki a mandátumokat, így arányosabbnak tekinthető, mint a Droop kvóta, amely általában (STV-ben és a legnagyobb maradékok módszere alatt) a nagyobb pártok felé torzít, vagy legalábbis kedvezőbb a nagy pártokkal szemben, mint a Hare-kvóta.
Az egyszerű kvóta azonban nem mindig adja ki a mandátumok többségét egy olyan pártnak, amely a szavazatok között többséggel rendelkezik. A Droop kvóta tudja garantálni, hogy az a párt, amely a szavazatok abszolút többségét megszerzi meg egy kerületben, a mandátumok abszolút többségét is elnyeri.
Egyszerű kvóta (Hare-kvóta)
Az egyszerű kvóta (más néven Hare-kvóta vagy Hamilton-kvóta) a egy gyakran használt kvóta a pártlistás képviselet legnagyobb maradék módszerével történő elosztáshoz. Thomas Hare javasolta első STV-javaslataiban. A Hare-kvótát a következő kifejezés adja meg:
A Hare-kvóta pártatlan kiosztott helyek számában. Hátránya viszont, hogy STV alatt és a listás legnagyobb maradék módszerekkel is néha csak a helyek kisebbségét juttatja egy olyan pártnak, amely a szavazatok abszolút többségével rendelkezik.
Droop / Hagenbach–Bischoff-kvóta
A Droop-kvótát ma a legtöbb egyetlen átvihető szavazattal (STV) történő választáson alkalmazzák, és alkalmanként a pártlistás arányos képviselet (listás PR) legnagyobb maradék módszerével tartott választásokon is alkalmazzák. Emellett megegyezik a Hagenbach-Bishoff-kvótával, amelyet egyes listás PR-rendszerekben a pártok közötti mandátumelosztásra használnak.
A Droop-kvótát a következő kifejezés adja meg:
plusz egy, lefelé kerekítve.
Először 1868-ban javasolta Henry Richmond Droop (1831–1884) angol jogász és matematikus.
Míg az egyszerű kvóta megnehezíti egy nagy párt számára, hogy megszerezze a helyeket, sőt, akár meg is fosztja a többségi pártot a helyek többségétől, a Droop-kvóta nem hozza hátrányba a nagyobb pártokat. Egyesek szerint a Droop-kvóta túl messzire mehet ebben a tekintetben, mondván, hogy ez a legelfogultabb lehetséges kvóta, amely még arányosnak tekinthető.
Manapság szinte az összes STV-választáson a Droop-kvótát alkalmazzák, így az Ír Köztársaságban, Máltán, Ausztráliában, Észak-Írországban és Indiában tartott választásokon is.When Hare was devising STV, he envisioned all of the United Kingdom being used as a single district, in which case the difference between Hare and Droop would not be noticeable. see Mr. Hare's Reform Bill Simplified and Explained By Henry Fawcett, p. 12-13 https://books.google.ca/books?id=EKh70Td2dQ4C&redir_esc=y accessed April 16, 2025
Szokatlan kvóták
Fix kvóta Bizonyos megvalósításokban az egyszerűen számszerűen előre a törvény határozza meg – minden olyan jelöltet, aki megkapja ezt a meghatározott számú szavazatot, megválasztottnak nyilvánítanak, a többletet pedig továbbítják.
Egy ilyen rendszerben a megválasztott képviselők száma akár választásról választásra változhat a választási részvételi aránytól függően.
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Egyetlen átruházható szavazat Arányos képviselet Azonnali többfordulós szavazás
Kategória:Lapok ellenőrizetlen fordításokkal Kategória:Választási rendszerek