Id. Székács Zoltán magyar festőművész, pedagógus.
Élete Székács Zoltán 1921. május 16-án született Hejőcsabán, amely korábban önálló település volt, később Miskolc részévé vált. Középiskolai tanulmányait a miskolci Lévay József Református Gimnáziumban végezte. 1940 és 1945 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, Szőnyi István növendékeként. Tanulmányai utolsó évében Varga Nándor Lajos tanársegédje volt a grafikai tanszéken.
1942-től kezdve rendszeresen állított ki Budapesten és vidéken egyaránt. Már főiskolás korában részt vett a fővárosban és Rimaszombaton rendezett tárlatokon, ahol Nagybányán és Felsőbalogon festett képeivel szerepelt. 1955 és 1960 között a Vörösberényi-művészcsoport tagjaként a Balaton mellett dolgozott. A Budapesti Pedagógusok Képzőművész Stúdiója 1954-ben hozta létre a Vörösberényi Művésztelepet, melynek Székács Zoltán az alapító tagjai közé tartozott.
Mestere halála után, 1960-tól a Dunakanyar témája érdekelte. A nagymarosi művésztelepen fogalmazta képpé a Dunakanyar tájélményeit. Az 1960-as évek végétől érdeklődési köre az alföldi táj felé fordult. Ettől kezdve haláláig rendszeresen dolgozott a kecskeméti, valamint a mártélyi művésztelepen. 1945 óta Budapesten élt és alkotott.
A művész a hatvanas években több külföldi tanulmányúton vett részt. 1962-ben Olaszországban, 1963-ban Lengyelországban, 1964-ben Csehszlovákiában, 1965-ben Németországban járt. Baráti meghívásra egy hónapot töltött Rómában és Nápoly környékén, ahol Sperlonga városáról több művet is készített.
Művészete Festészetét természetelvűnek vallotta. Saját megfogalmazása szerint nem szakadt el a valóságtól, hanem belső látásának segítségével írta át azt. Olaj-, tempera- és gouache-képeken nagymarosi és Duna menti tájképeket, valamint alakos enteriőrrészleteket jelenített meg. Különösen megragadta a mártélyi holt Tisza látványa, amely számos olajképén és akvarelljén visszaköszön, érzékeltetve szuggesztív élményeit. Id. Székács Zoltán életművében kiemelt szerepet kapnak az enteriőrök és csendéletek, melyekben biztos szakmai tudása és technikai sokszínűsége tükröződik. Virágcsendéletei az üde, ragyogó kompozícióktól a hervadt csokrokig terjednek, mindig friss és korszerű megjelenéssel. Gyakoriak a melankolikus motívumok, valamint az ablakon át nyíló kilátás párkányra helyezett virággal. Műveire a posztimpresszionista festészeti stílus, a dinamikus tónuskezelés, az erőteljes színhatás és az expresszivitás jellemző. Szerette a technikák váltogatását, olajfestményei mellett akvarellel, gouache-sal és olajpasztellel is dolgozott.
Kiállításai
Önálló kiállításai
1959 – Csepel Művek Műszaki Klubja 1961 – Budapest, Csepel Művek Műszaki Klubja 1965 – Budapest, Fényes Adolf Terem Budapest, MHD Angyalföldi Gyáregység Művelődési Otthona Hamburg, Haus der Begegnung Budapest, Fővárosi Művelődési Ház Budapest, Pataki István Művelődési Központ Budapest, Magyar Hajó és Darugyár Kultúrterme
1971 – Nagykanizsa, Egry József Terem 1975 – Zalaegerszeg, Kisfaludi Stróbl Zsigmond Terem 1979 – Miskolc, Szőnyi István Terem 1982 – Salgótarján, Képcsarnok Bemutató Terme
Csoportos kiállítások
1957 – Tavaszi Tárlat, Műcsarnok 1967 – Budapest, Csepel, A csepeli képzőművészek kiállítása 1985 – Miskolc, Herman Ottó Múzeum 2005 – Budapest, Németvölgyi Iskolagaléria – Id. Székács Zoltán és Sz. Kárpáty Magda kiállítása 2007 – Budapest, Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány – „Rokonok” kiállítássorozat, Székácsék három generáció együtt
Emlékkiállítások
2001 – Budapest, Ráday Galéria – válogatás a művész hagyatékából 2001 – Kecskemét, Cziffra Palota – életmű-kiállítás 2006 – Csepel, Király-Erdei Műhely Galéria – 85. születésnapi emlékkiállítás 2009 – Zebegény, Szőnyi István Emlékmúzeum – Tisztelet a Mesternek 2012 – Budapest, Hotel Mercure Museum Galéria 2021 – Budapest, Párbeszéd Háza, Faludi Galéria – Centenáriumi emlékkiállítás
Családja Felesége Sz. Kárpáty Magda (1926-2017) festő, zománcművész, fiai Székács Ákos ötvösművész, Székács András tipográfus és fotográfus, Székács Zoltán kerámikusművész, festőművész.
Emlékezete 2025-ben ünnepélyes keretek között avatták fel Székács Zoltán emléktábláját a Mártélyi Festők Dombján.
Források
Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Fitz Péter (főszerk.) Budapest, Enciklopédia Kiadó, 1999-2001. Magyar életrajzi lexikon - CD-ROM. Kenyeres Ágnes (főszerk.) Budapest, Arcanum Adatbázis Kft., 2001. Szabó Ákos – Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. Nyíregyháza, 1997. Dobrossy István – Eszenyi Miklós – Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon. BAZ Megyei Levéltárért Alapítvány – Miskolc Megyei Jogú Város, Miskolc, 2008. Művészeti lexikon. Lajta Edit (felelős szerk.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968. Új magyar életrajzi lexikon. Markó László (főszerk.) Budapest, Magyar Könyvklub. VI. köt. Sz-Zs. 2007. Székács Zoltán. ITIdata. Irodalomtudományi Intézet – DigiPhil, Budapest, 2023. Székács Zoltán. Kieselbach Galéria. https://www.kieselbach.hu/muvesz/szekacs-zoltan_6207 Id. Székács Zoltán honlapja. Székács András (szerk.): Székács Zoltán (1921-1983) Festmények I. Olajképek. A Székács Művészcsalád. Honlap.
Jegyzetek
Kategória:1921-ben született személyek Kategória:1983-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Miskolciak