Az Aumale grófság, amelyet később hercegséggé emeltek, középkori hűbérbirtok volt a Normandiai Hercegségben, amely a százéves háború alatt az egyik vitatott terület volt a Francia és az Angol Királyság között.
Norman-angol időszak Aumale középkori hűbérbirtok volt a Normandiai Hercegségben, 1066 után pedig az angol királyé. Chisholm szerint Aumale hűbérbirtokot Rouen érseke adományozta Odonak, Hódító Vilmos sógorának, aki grófsággá emelte. Thompson azt írta, hogy Adelaide-nekAumale grófnője (1069–1090), Vilmos féltestvérének adományozta hozományként első férjétől, Enguerrand-tól; ezután jure uxoris szállt át második és harmadik férjére, Lambertre és Odora. Az 1086-os Domesday Bookban Adelaide-et Aumale grófnőjeként jegyezték fel, Suffolkban és Essexben birtokokkal. 1087-ben Odo megkapta a birtokosság uraságát, és valamikor 1090 előtt Adelaide birtokai fiukra, Istvánra szálltak. 1102-ben a hűbérbirtok, Odo birtokosságban lévő földjeivel együtt, fiukra, Istvánra szállt. Aumale-t a grófság létrehívása előtt angolul Lord, franciául Seigneur birtokosként uralták.
Norman Lordok A zárójelbe tett számok mutatják a birtokosok sorát.
(1) Guerinfroi 996–? (2) Guérinfrid (son) ?–1048 (3) Bertha 1048–1052 ∞ (4) Hugh II, Ponthieu grófja 1048–1052 (5) Enguerrand II, Ponthieu grófja ∞ (6) Adelaide of Normandy 1053–1087 ∞ (7) Lambert II, Lens grófja 1053–1054 ∞ (8) Odo, Champagne grófja
Angol-norman grófok 130px|bélyegkép|Aumale grófjainak címere, amelyet a végén, a heraldika korának kezdetén fogadták el
Odo, Champagne grófja 1069–1115 (Adelaide of Normandy harmadik férje) Stephen / Étienne 1070–1127 William le Gros 1127–1179 > az angol főrendben ismert Hawise, 2. grófnő 1179–1194 ∞¹ Baudouin de Béthune ∞² William de Mandeville, Essex 3. grófja 1180–1189 ∞³ William de Forz, 3. gróf 1189–1194 ... folytatás az Angol főrend részeként ...
Elkobozták, a francia királyi birtok része lett. Az angol királyok továbbra is elismerték a címet, mint Albemarle grófja (LÁSD az angol főnemesi címmel kapcsolatos részt alább)
Francia cím 1196-ban II. Fülöp Ágost francia király elfoglalta Aumale várát, és Renaud adományozta az „Aumale grófja” címet. Ezt a címet később Kasztília, Harcourt és Lotaringia házai viselték. Több kihalás után a címet 1547-ben újra létrehozták François de Guise számára, akit udvariasságból Aumale grófjának neveztek el. Amikor Guise hercege lett, testvérének, Claude-nak, Aumale hercegének adományozta. Később Henrik orléans-i herceg, I. Lajos Fülöp francia király legfiatalabb fia használta címként.
Dammartin grófok 130px|bélyegkép|Dammartin címer: Hat darab ezüsttel és kékkel vágott mező, vörös szegéllyel 1196-ban Ágost francia király elfoglalta Aumale várát, és Renaud adományozta az „Aumale grófja” címet. 1206-ban Aumale-t Renaud Mortain grófja címre cserélte. A koronához visszakerült Aumale-t az uralkodó Renaud öccsének, Simon adta. 1214-ben, a bouvines-i csata után Simon és Renaud kegyvesztett lett. Philippe Hurepel 1216-ban Mathilde-val kötött házassága révén lett Boulogne, Dammartin és Aumale grófja – ez azt jelenti, hogy ezeket a címeket az uralkodó Mathilde-nek kellett, hogy adja. Philippe 1234-ben meghalt. Ekkor Simon visszakerült Aumale élére, és 1239-ben bekövetkezett haláláig viselte a címet.
Albéric II de Dammartin (1102–1183), Dammartin grófja (1112–1183) Renaud I (1165–1227), Dammartin grófja (1200-1214), Aumele grófja: 1204–1214) Mathilde de DammartinA The Peerage-ben kétszer is szerepel, mindkét bejegyzés valid. Az egyik csak az első, a második csak a második férjet sorolja fel. élt: 1227–1260 ∞¹ Philip Tristan Hurepel Capet királyi herceg (1200–1235) Clermont-en-Beauvaisis grófja, felesége jogán Boulogne, Mortain, Aumale és Dammartin-en-Goële grófja ∞² III. Alfonz portugál király Simon de Dammartin (1180–1239) Aumale grófja (1206–1214 és 1234-1239), Ponthieu grófja (1230–1239) Jeanne de Dammartin (1220–1279), Kasztília királynéje (1237–1252), Aumele grófnője (1239–1279), Ponthieu grófnője (1251–1279) ∞ III. Ferdinánd kasztíliai király ... innen lásd a Kasztíliai–ház grófjait! ...
Grófok a Kasztíliai–házból
... előzményekért lásd a Dammartin grófokat! ... III. Ferdinánd kasztíliai király ∞ Jeanne de Dammartin (1220–1279) Fernando de Castilla (1238–1260), Aumale grófja (1252–1260) Joan 1260–1302 Aumale grófja Joan II (1293–1343) Aumale grófja Blanca (1322–1387), Aumale grófnője 1343–1387 ∞ Jean V d’Harcourt (1320-1356), Harcourt 2. grófja, Aumale grófja felesége jogán ... innen lásd a Harcourt ház grófjait! ...
Grófok a Harcourt házból 130px|bélyegkép|A Harcourt címer: vörös mezőben két arany pólya
... előzményekért lásd a Kasztíliai–házból származó grófokat! ... Jean V d’Harcourt (1320-1356), Harcourt 2. grófja, Aumale grófja felesége jogán ∞ Blanca (1322–1387) Jean VI d’Harcourt (1342–1389) Aumale grófja (1356–1389) Jean VII d’Harcourt (1369–1452) Aumale grófja (1389–1452) Jean VIII d’Harcourt (1396–1424) ○Törvénytelen származása miatt nem örökölhette apja címeit. Louis d’Harcourt (1424-1479) Marie (1398–1476), Aumale grófnője (1452–1458) ∞ Antoine de Lorraine (1400–1458) Vaudemont grófja (1418–1458), Aumale grófja (1452–1458) ... innen lásd a Lorraine-Vaudémont ház grófjait! ...
Grófok a Lorraine-Vaudémont házból 130px|bélyegkép|Arany mezőben vörös harántpólya, rajta három ezüst alérion, kék lebélyegzéssel törve
... előzményekért lásd a Harcourt házból származó grófokat! ... Antoine de Lorraine (1400–1458) Vaudemont grófja (1418–1458), Aumale grófja (1452–1458) felesége jogán ∞ Marie (1398–1476) Aumale grófnője (1452–1458) Jean VIII de Lorraine (1428–1470)Jean VIII de Lorraine nem szerepel a The Peerage adatbázisban. Az adatbázis szerint Antoine de Lorraine-nek és Marie-nek egyetlen fia volt, Ferry / Frederic VI de Vaudémont, Vaudémont grófja. Más források szerint a párnak öt gyereke született, köztük Jean VIII is. Aumale grófja (1458–1473) Ferry II de Lorraine (1417–1470), Vaudémont grófja (1458–1470) René II, Duke of Lorraine (1451–1508) Lorraine grófja (1470–1473), Aumale grófja (1473–1508), Lorraine hercege (1473–1508) és Bar hercege (1480–1508) Claude de Guise (1496–1550), Guise grófja (1520–1528), Guise hercege (1528–1550), Aumale grófja (1508–1547) ... innen lásd a Aumele hercegeit! ...
Aumale hercegei Csak az Aumale hercege cím viselésének ideje került feltüntetésre, minden személy számos más címet is viselt.
... előzményekért lásd a Lorraine-Vaudémont házból származó grófokat! ... Claude de Guise (1496–1550), Aumale grófja (1508–1547), a családfa miatt szerepel itt François de Guise (1519–1563), Aumale hercege (1547–1550)François de Lorraine, Guise 2. hercege, Joinville 1. fejedelme és Aumale 1. hercege francia hadvezér és államférfi volt. Az 1551–1559 közötti itáliai háború és a francia vallásháborúk jelentős vezetőjeként tartották számon; 1563-ban, Orléans ostroma alatt meggyilkolták., lemondott öccse javára II. Claude d’Aumale (1526–1573) Aumale hercege (1550–1573)Claude II de Lorraine, Aumale hercege, a francia királyi udvarban idegen hercegnek számító főúr, katonai parancsnok és francia kormányzó volt az itáliai háborúk késői szakaszában és a francia vallásháborúk kezdetén. Guise 1. hercegének fiaként pályáját a francia politikában kivételesen előkelő helyzetből kezdte, mivel II. Henrik francia király udvarának egyik vezető családjához tartozott. Apja 1550-ben bekövetkezett halálakor apjától Burgundia kormányzóságát, testvérétől pedig Aumale hercegségét örökölte, miután testvére felvette Guise címeit. Az új király a könnyűlovasság főezredesévé nevezte ki, és 1551 és 1559 között Itáliában, Elzászban és Pikárdiában harcolt. Metz védelme során, a könnyűlovasság vezetése közben fogságba esett, és két évig fogságban tartották, amíg anyósa, Diane de Poitiers ki nem fizette váltságdíját. Volpiano ostrománál sikert ért el, és fontos szerepet játszott Calais elfoglalásában; ezért jutalmul megkapta a francia Piemont kormányzóságát. Charles I de Lorraine (1555–1630) Aumale hercege (1573–1595)Charles de Lorraine, Aumale hercege francia nemes, katonai parancsnok és kormányzó volt a francia vallásháborúk késői szakaszában. Claude, Aumale hercege és Louise de Brézé fiaként örökölte családja északkelet-franciaországi helyzetét, valamint apja fővadászmesteri tisztségét (Grand Veneur). Buzgó katolikusként nevelték; hívei 1576-ban kezdeményezték az első országos Katolikus Liga létrehozását, ő pedig a bergeraci béke után is támogatta a szervezet maradványait, noha a béke nyomán a liga nagy része feloszlott. A liga által kiváltott hatodik vallásháborúban a király öccsével, Alençonnal együtt harcolt La Charité-sur-Loire és Issoire ostrománál. Az 1579-es hetedik vallásháborúban ligapárti erőivel Matignon marsall királyi hadseregét támogatta La Fère ostrománál, de keserű viszonyban távozott a parancsnokkal, amikor az ostrom nagylelkű feltételekkel zárult. Anne of Lorraine (1600–1638) (1618–1638) (countess of Maulévrier) ∞ Henri I de Savoie-Nemours (1572–1632), Nemours hercege (1618–1632), Aumale hercege (1638–1641) Charles Amédée de Savoie-Nemours (1624–1652) Nemours és Aumale hercege 1641–1652 Marie Jeanne Baptiste of Savoy-Nemours (1644–1724), Savoy hercege lányaMarie Jeanne Baptiste de Savoie-Nemours savoyai hercegnőként született, és házassága révén Savoya hercegnéje lett. 1662-ben először meghatalmazott útján Charles de Lorraine-hoz adták feleségül, de Lorraine hamarosan megtagadta a házasság elismerését, ezért azt érvénytelenítették. 1665-ben rokonához, II. Károly Emánuel savoyai herceghez ment feleségül. A későbbi II. Viktor Amadé szárd király anyja volt; fia uralkodása idején a Savoyai-ház királyi rangra emelkedett. Saját magát Madama Reale, illetve Madame Royale néven nevezte. 1675-től Savoya régenseként kormányzott fia, II. Viktor Amadé nevében, aki férje utóda volt. Régenssége hivatalosan 1680-ban véget ért, de hatalmát 1684-ig megőrizte, amikor fia kiszorította az államügyekre gyakorolt befolyásból. Jelentős építészeti örökséget hagyott Torinóban, és ő irányította a Palazzo Madama átalakítását, amely magánrezidenciája volt. Halálakor a szárd király anyja, valamint két másik király, I. Lajos spanyol király és XV. Lajos francia király dédanyja volt., Aumale hercegnője (1652–1686) Marie Jeanne Baptiste de Savoie-Nemours 1686-ban eladta Aumale hercegségét Louis-Auguste de Bourbonnak, Maine hercegének, XIV. Lajos törvényesített fiának.
XIV. Lajos francia király Louis-Auguste de Bourbon királyi herceg (1670–1736), Maine hercege, Aumale hercege (1686–1736) Charles de Bourbon, Aumale hercege (1704–1708) (léte kérdéses) Louis Charles de Bourbon (1701–1773), Eu grófja, Aumale hercege (1736–1775) eladták a koronának, de a fizetés nem történt meg, ezért visszaadták az örökösnek. Louis-Alexandre de Bourbon (1678–1737), Toulouse grófja Louis Jean Marie de Bourbon (1776–1793) Penthièvre hercege, Aumale hercege (1775–1793), ezen kívül Lamballe-, Carignano-, Rambouillet-, Gisors-, Châteauvillain-, Arc-en-Barrois és Amboise hercege, Eu- és Guingamp grófjaA francia forradalom idején az 1790. június 19-i rendelet megszüntette az örökletes nemességet és a nemesi címek hivatalos használatát, ezért az Aumale hercege cím régi jogi értelemben ekkor megszűnt. Louis Jean Marie de Bourbon 1775 és 1790 között tekinthető Aumale hercegének; 1790 után a cím már nem jelentett rendi-feudális jogállást. A Bourbon-restauráció idején a cím ismét megjelent udvari-dinasztikus címként: Louise Marie Adélaïde penthièvre-i hercegnő örökségi kapcsolatán keresztül előbb fia, Lajos Fülöp, Chartres hercege használta, majd ő visszaadta XVIII. Lajos francia királynak, aki 1822-ben Henri d’Orléans-nak adományozta. Ez a későbbi címhasználat már nem az 1790 előtti Aumale-hercegség feudális jogfolytonosságát, hanem restauráció kori királyi címadást jelentett. Louise Marie Adélaïde penthièvre-i hercegnő (1753–1821), Aumale hercegnője ∞² Louis Philippe Joseph d’Orléans (1822–1897), felesége jogán Aumale hercege