Madar József (román nyelvű közleményeiben Iosif Madar; Biharpüspöki, 1930. március 13. – Budapest, 2005. december 7.) romániai magyar biológus, állatélettan-kutató és egyetemi oktató. Kutatásainak középpontjában a neuroendokrin rendszer, az inzulin működése és a szénhidrát-anyagcsere élettani vizsgálata állt. A kolozsvári állatélettani kutatásokban Schwartz Árpád, majd Eugen A. Pora tudományos műhelyéhez kapcsolódott.
Életútja
1949-ben érettségizett a Nagyváradi Magyar Tannyelvű Klasszikus Gimnáziumban. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Természettudományi Karán 1953-ban szerzett biológusi diplomát.
Pályáját ugyanebben az évben a Bolyai Tudományegyetem Állatélettani Tanszékén kezdte. Az egyetemek 1959-es egyesítése után a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Állat- és Emberélettani Tanszékén folytatta oktatói és kutatói munkáját. 1965-ben a Román Akadémia kolozsvári fiókjának Biológiai Kutatóközpontjához került. Kandidátusi értekezését 1966-ban védte meg; a biológiai tudományok doktora címet 1967-ben kapta meg. Később a Kolozsvári Biológiai Kutatóközpont, majd a Kolozsvári Biológiai Kutatóintézet munkatársa volt; 1990-ben az Összehasonlító Endokrinológiai Laboratóriumot vezette.
Kutatói munkássága
Korai kutatásaiban az inzulin működését, az agyalapi mirigy hormontermelését és a glükózanyagcserét vizsgálta. Későbbi közleményei az inzulin és az antiinzulin hatású hormonok kölcsönhatásával, a glükóztoleranciával, az ACTH és a mellékvesekéreg működésével, valamint a hidrokortizon és más glükokortikoidok anyagcserehatásaival foglalkoztak. Az erdélyi magyar biológiai kutatásokat összegző tudománytörténeti tanulmány a radioizotópos módszerek kísérleti endokrinológiai és állatélettani alkalmazói között is megemlíti.
Összehasonlító élettani kutatásaiban a földközi-tengeri kékkagyló (Mytilus galloprovincialis) glükózháztartását, inzulinra adott válaszát és életkorfüggő anyagcsere-változásait tanulmányozta. Foglalkozott továbbá egyes gyógyszerek és növényi kivonatok glükózanyagcserére gyakorolt hatásával. Az 1984-es tatabányai VII. diabetológiai kongresszus programja Madar J., Gozariu L., Sildan N., Barabás E. és Ilonca A. kolozsvári kutatók közös előadásaként rögzítette a Deconofort stresszelt diabéteszes patkányok glükóztoleranciájára, plazmainzulinszintjére és izom-inzulinérzékenységére gyakorolt hatásának vizsgálatát.
Oktatói és szakírói tevékenysége
A Bolyai, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar és román nyelvű állat- és emberélettani gyakorlatokat és kurzusokat tartott. Belső egyetemi használatra szerkesztette Az ember anatómiájának és élettanának alapjai című, kétkötetes jegyzetet (1962–1964). 1990-ben megbízott fődocensként az Összehasonlító endokrinológia című kurzust tartotta a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen.
Tudománynépszerűsítő írásai közé tartozik a Mert rendnek kell lenni! Hogyan valósul meg a szervezet és a környezet dinamikus egysége a homeosztázis révén? című cikke, amely a TETT. Ember és természet 1977. évi 2. számában, a 34–36. oldalon jelent meg. Virgil Toma és Ioan V. Deaciuc társszerzőjeként 1982-ben Academicianul profesor Pora, A. Eugen (1909–1981) címmel rövid megemlékezést közölt a Studii și cercetări de biologie. Biologie animală folyóiratban.
Válogatott közleményei
; .
. ; .
.
Jegyzetek
Források
Kiadatlan háttérdokumentumok
Az életúti és oktatási adatokhoz felhasznált, nyomtatásban meg nem jelent dokumentumok:
Kapcsolódó szócikkek
Romániai magyar biológiai szakirodalom Schwartz Árpád Szabó T. E. Attila Kis Zoltán Ábrahám Sándor Uray Zoltán
Kategória:Romániai magyar biológusok Kategória:Romániai magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1930-ban született személyek Kategória:2005-ben elhunyt személyek