Varró Aladár Béla, születési és 1892-ig használt nevén Weisz Aladár BélaAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 71968/1892 (Nagykikinda, 1881. március 24. – Szeged, 1956. november 11.) gyógyszerész, szakíró, gyógynövény és gyógyáru nagykereskedő, a vadontermő ipari és gyógynövény kitermelésének egyik megalapítója, Varró Vince (1921–2021) belgyógyász, gasztroenterológus, egyetemi tanár apja.

Élete Varró (Weisz) Ignác (1852–1938) nagykikindai ügyvéd, Torontál vármegyei tiszteletbeli főügyész és Scheinberger Júlia (1861–1940) fiaként született zsidó családban. Családnevüket 1892-ben magyarosíttatták Weiszről Varróra. 1890 szeptemberében a Nagykikindai Gimnáziumban kezdte meg középiskolai tanulmányait. 1897 és 1899 között a Lugosi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanulója volt. Az érettségi után Budapestre került, ahol 1906-ban a Budapesti Tudományegyetemen gyógyszerészi oklevelet szerzett. Előbb a fővárosban dolgozott patikussegédként, majd Szegeden Leinzinger Gyula gyógyszertárában. Hamarosan tanulmányútra ment Németországba, Olaszországba és Franciaországba, hogy még inkább megismerje a gyógynövénygyűjtés és -feldolgozás korszerű szabályait. Hazatérte után a pesti Petőfi Sándor utcában fenntartott patikája gazdaságilag sikertelen volt. Az 1910-es évek elején visszatért Szegedre, ahol kölcsönből megvette egykori főnöke Széchenyi tér 6. szám alatt működő Angyal drogériáját. A drogéria még a nagy háborút megelőzően bezárt és helyén cukrászda nyílt.

Az első világháború kitörésekor (1914) a szerb frontra vezényelték. 1914 végén – csapatszolgálata idején – Szabácsnál súlyosan megsebesült. Hosszú lábadozás után visszatért a seregbe, de már nem osztották be frontszolgálatra. Tartalékos főhadnagyként a zágrábi tiszti kaszinó gondnoka lett.

Harctéri szolgálataiért megkapta a III. osztályú katonai érdemkereszt, a Sebesültek Érme és a Károly-csapatkereszt mellett a német Becsületrendet is, amiért később fia gimnáziumi tandíjmentességet, a család pedig a zsidótörvények alól – bár nem teljes – kivételezettséget kapott. 1917 végén megvásárolta a Városház tériAz egykori pesti Városház tér helyén ma nagyrészt a Piarista tömb nevű épületegyüttes áll, a közvetlenül mellette megmaradt nyitott területet pedig a Március 15. tér (korábban Eskü tér) részévé tették Városi Gyógyszertárat, mely Budapest egyik leghíresebb és legforgalmasabb patikája volt az 1880-as évektől egészen az 1910-es évek végéig. 1918 nyarán eladta gyógyszertárát Vajna József szabadszállási gyógyszertártulajdonosnak.

1920. augusztus 22-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Glancz Bertával (1890–1952), Glancz Mayer és Rosenfeld Gizella lányával. Az 1920-as évek második felében Budán, a II. kerület Fő utca 7. szám alatt drogériát nyitott, melyet közel két évtizeden keresztül feleségével közösen vezetett.

1930-ban Vissza a természethez címmel folyóiratot alapított, melyből a gazdasági világválság miatt csak egy szám jelenhetett meg.

A német megszállás után bezáratták a Fő utcában működő drogériáját és feleségével előbb egyik unokahúgánál, Domokos Veránál húzódtak meg, majd a pesti gettóba kerültek. Üzletüket bombatalálat érte, ezért az működésképtelenné vált. A második világháború után családjával Makóra utazott, ahol megnyitotta rokonának, az Auschwitzban elpusztított Mathéser Jenőnek a patikáját, melyet az államosításig vezetett. 1950 után a szegedi Klauzál téri (volt Megváltó) gyógyszertár vezetője lett. A Szegedi Orvostudományi Egyetem felkérésére fitoterápiai tárgykörű előadásokat tartott gyógyszerészhallgatóknak. Később egy szegedi gyógynövényszaküzletet vezetett.

Sírja a szegedi Fonógyár úti zsidó temetőben található.

Művei Gyógynövénygyűjtők kis kátéja. Budapest, 1923 Gyógynövények mint háziszerek. A phytotherapia népies ismertetése. Budapest, 1926, 2. kiadás, Budapest, 1931 Gyógynövények gyakorlati alkalmazása. Gyógynövény receptgyűjteménnyel és szótárral. A mindennapi és az orvosi gyakorlatban felhasználható gyógynövények és gyógyteák ismertetése. Előszó: Kókay Béla. Budapest, 1936 Phytoterápia. Növényi anyagokkal történő gyógykezelés. Budapest, 1938. Arc- és testápolás gyógynövényekkel. Új kozmetikai gyógymódok és receptekkel. Budapest, 1938 Gyógynövények gyógyhatásai. Növényi gyógyszerek. Előszó: Bucsányi Gyula. Budapest, 1941 Magyar fűszeres növények termelése, gyűjtése, alkalmazása. Budapest, 1943

Díjai, elismerései 3. osztályú katonai érdemkereszt a hadi díszítménnyel és a kardokkal (1918) Sebesültek Érme Károly-csapatkereszt

Jegyzetek

Források

Kategória:Magyar gyógyszerészek Kategória:1881-ben született személyek Kategória:1956-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:A Károly-csapatkereszt kitüntetettjei Kategória:A holokauszt magyar túlélői