Az Allgemeine Kunst-Geschichte (Egyetemes művészettörténet) Albert Kuhn svájci bencés szerzetes és művészettörténész német nyelvű, egyetemes művészettörténeti munkája. Teljes címén Allgemeine Kunst-Geschichte mit ästhetischer Vorschule als Einleitung zur Geschichte und zum Studium der bildenden Künste: die Werke der bildenden Künste vom Standpunkte der Geschichte, Technik, Aesthetik (Egyetemes művészettörténet, esztétikai bevezetéssel a képzőművészetek történetéhez és tanulmányozásához: a képzőművészetek alkotásai a történelem, a technika és az esztétika szempontjából). A művet a Benziger adta ki Einsiedelnben 1909 és 1911 között. Teljes formájában három fő kötetből állt, amelyeket hat félkötetre osztottak, továbbá egy általános mutatót is tartalmazott. A hat félkötet rendre az építészet történetével, a szobrászat történetével és a festőművészet történetével foglalkozott; mindhárom témakört két részre osztották.

Keletkezése és kiadástörténete

Kuhn vállalkozása nagyszabású tervként indult. Egy 1899-es korabeli hirdetés a művet Allgemeine Kunstgeschichte címen ismertette, és mintegy 1800–2000 oldalas terjedelmet, több mint 1000 illusztrációt, valamint több mint 120 egész oldalas művészi táblát ígért. A kiadó ekkor még három kötetben és mintegy 25 füzetben tervezte megjelentetni a művet. A vállalkozás ezt követően jelentősen kibővült. A Zeitschrift für christliche Kunst 1895-ben megjelent ismertetése szerint a kiadvány ekkor már a hetedik füzetnél tartott. Az ismertetés kiemelte, hogy Kuhn megközelítése eltért számos kortárs művészettörténeti munkáétól, mivel a művészetet nem pusztán történeti jelenségként, hanem esztétikai és technikai szempontból is vizsgálta.

A mű elkészültére terjedelme jelentősen meghaladta az eredeti tervet. Egy Kuhn későbbi munkásságával kapcsolatban megjelent korabeli ismertetés szerint a befejezett Allgemeine Kunstgeschichte hat félkötetből állt, és jelentős tudományos vállalkozást képviselt. Az ismertetés külön kiemelte a mű rendkívül gazdag illusztrációs anyagát.

Felépítése

A teljes kiadvány három fő kötetből állt, amelyek mindegyikét két félkötetre osztották:

Kötet Félkötet Német cím Magyar cím Oldalszám I. I/1 Geschichte der Baukunst mit ästhetischer Vorschule Az építészet története esztétikai bevezetővel 472 oldalI.I/2Geschichte der BaukunstAz építészet története614 oldalII.II/1Geschichte der PlastikA szobrászat története440 oldalII.II/2Geschichte der PlastikA szobrászat története444 oldalIII.III/1Geschichte der MalereiA festészet története728 oldalIII.III/2Geschichte der MalereiA festészet története740 oldal

A teljes sorozat bibliográfiai leírása 3602 oldalt és 5572 ábrát rögzít, köztük 4590 szövegközi képet és 982 egész oldalas képet; ezek közül 272 egész oldalas színes, 710 pedig fekete-fehér kép volt.https://www.antikvarium.hu/konyv/allgemeine-kunst-geschichte-i-vii-910258-0 Egy különálló általános mutatókötet a tárgyak, személyek és helyek mutatóját, valamint művészeti szakkifejezéseket tartalmazott.

Tárgya és módszere

Kuhn megközelítése három szempontot kapcsolt össze: a művészettörténetet, a művészeti technikát és az esztétikát. A teljes cím maga is úgy határozta meg a művet, mint a képzőművészetek történetéhez és tanulmányozásához vezető bevezetést, amely a műalkotásokat a Geschichte, Technik, Aesthetik – vagyis a történelem, a technika és az esztétika – szempontjából vizsgálja. Ezt a módszertani hangsúlyt a kortárs ismertetők is megjegyezték. A Zeitschrift für christliche Kunst szerint a vállalkozást nemcsak keresztény szellemi irányultsága tette sajátossá, hanem az is, hogy a művészet természetét, valamint azokat az anyagokat és technikákat is vizsgálta, amelyek révén a művészi tevékenység megvalósult, ahelyett hogy a művészetet kizárólag történeti fejlődésként kezelte volna. A mű ennek következtében az egyetemes művészettörténet és a gazdagon illusztrált kézikönyv jellegét egyesítette. A korabeli értékelések kiemelték illusztrációinak nagy számát, és a befejezett kiadványt jelentős tudományos vállalkozásként mutatták be.

Az egyes részek

Az építészet története

Az első fő kötet az építészetnek volt szentelve. Az 1909-ben megjelent fennmaradt kiadás Allgemeine Kunst-Geschichte: Geschichte der Baukunst címen szerepel a katalógusokban, és az építészet történetét az ókortól a későbbi európai korszakokig részletesen tárgyalja. A mű tárgyalja többek között a román, a gótikus, a reneszánsz]], a barokk és a későbbi építészetet. Az építészeti rész különösen gazdagon illusztrált, és a teljes mű egyik legterjedelmesebb egységét alkotta.

A szobrászat története

A második fő kötet a szobrászattal foglalkozott. Kuhn a szobrászatot történeti korszakok és művészeti stílusok szerint tárgyalta, beleértve az ókori, a középkori, a reneszánsz, a barokk és a későbbi szobrászatot. A teljes mű bibliográfiai leírása szerint a szobrászat történetét tárgyaló rész 884 oldalt és 1543 illusztrációt tartalmazott.

A festészet története

A harmadik fő kötet a festészetnek volt szentelve. Egy fennmaradt, 1909-es kiadás Allgemeine Kunst-Geschichte: Geschichte der Malerei címen szerepel a katalógusokban, és részletesen tárgyalja az európai festészet történetét, beleértve a reneszánsz, a barokk, a rokokó és a későbbi korszakok fejlődését. A festészeti rész a 19. század művészetéig terjedt. Tartalomjegyzéke a reneszánsz mestereitől a 19. századi fejleményekig számos irányzatot és művészt tárgyal, köztük a realizmust és az azt követő tendenciákat.

Fogadtatása

A kortárs ismertetők Kuhn művét a művészettörténeti összefoglalások között szokatlanul nagyszabású vállalkozásként mutatták be. A Der Kunstwart különösen gazdagon illusztráltnak nevezte, és megjegyezte, hogy bár Kuhn katolikus nézőpontja érzékelhető volt, azt nem olyan módon képviselte, amely szükségképpen kifogásolható lett volna más nézeteket valló olvasók számára. A befejezett művet a korabeli kiadói anyagok is méltatták, kiemelve, hogy a képzőművészetek történetét, technikáját és esztétikáját egyesítette, valamint rendkívül gazdag képanyagot tartalmazott.

Későbbi kiadás

Kuhn később egy rövidebb, Grundriss der Kunstgeschichte című művet is kiadott, amelyet a Benziger 1920 körül jelentetett meg. Ez különálló, tömörebb munka volt, és nem tévesztendő össze a hat félkötetből álló Allgemeine Kunst-Geschichte című művel.

Jegyzetek

Külső hivatkozások lira.hu booklooker.de

Kategória:Német könyvek Kategória:Művészet