Nílus, görögösen Neilosz (), görög ortodox főpap, Pentapolisz metropolitája, valamint az Alexandriai Patriarchátus vitatott pátriárkája 1869–1870-ben.

Élete 1809-ben született Gallipoliban, Kelet-Trákiában. 1830-ban az Athosz-hegyre költözött, ahol az Eszfigmenu kolostor apátja, Agathangelosz archimandrita, aki szintén Gallipoliból származott, fogadta be. A kolostorban szerzetesi fogadalmat tett, és a Nílus nevet kapta. Röviddel később tuberkulózisban megbetegedett, ezért Szmirnába küldték görög orvosok kezelésére. Szerzetesi élete mellett önképzéssel és idegen nyelvek tanulásával is foglalkozott. Tanulmányai révén széles körű műveltségre tett szert, és korának egyik legképzettebb egyházi személyeként vált ismertté. Adminisztratív képességeire és műveltségére felfigyelve Agathangelosz archimandrita Moldvába küldte, hogy az Eszfigmenu kolostor egyik birtokát irányítsa. Hús városában, a Szent Illés próféta-templomban a helyi püspök áldozópappá szentelte. Nem sokkal később Nílus archimandrita az Eszfigmenu kolostor egyik nagy és gazdag metochionjának vezetője lett a besszarábiai Floreștiben, majd a Három Szent Főpap és a Kutrocsanu tiszteletére alapított metochionok irányítását is átvette. Ebben az időszakban Eszfigmenita Nílus, illetve Trieszarhitisz Nílus néven is ismerték.

Nílus az alexandriai pátriárka, Nikanór támogatója volt az 1866-ban kirobbant súlyos egyházkormányzati konfliktusban. A pátriárkával szembeni ellenzéket Evgeniosz (Daku-Xoropotaminosz) archimandrita vezette, akit az alexandriai görög közösségek képviselőinek, a pátriárkával szemben álló tanácsa patriarchális epitroposszá és a pátriárkai szék ideiglenes vezetőjévé nevezett ki. A helyi közösségek és az egyiptomi kormányzat támogatásával Evgeniosz és hívei elérték, hogy két, Nikanórhoz hű metropolitát kiutasítsanak Egyiptomból. Válaszul Nikanór pátriárka az Athosz-hegyi Eszfigmenu kolostorban élő Nílus archimandritát jelölte ki utódjául és a patriarchai szék helytartójává. Evgeniosz, akinek hatáskörét a helyi hatóságok elismerték, hívei és a rendőrség segítségével megpróbálta elfoglalni a kairói patriarchális rezidenciát. 1867. július 2-án összecsapás tört ki, amelyben a rendőrség több tagja is megsebesült, a katonák pedig kifosztották a patriarchális rezidenciát. Az esemény jelentősen meggyengítette Evgeniosz támogatottságát. Nikanór pátriárka 1867. július 24. és 27. között Alexandriában zsinatot hívott össze. A zsinat elítélte a Konstantinápolyi Egyház beavatkozását, és megerősítette Neiloszt utódként és a patriarchai szék helytartójaként való kijelölésének jogszerűségét. Evgeniosz archimandritát a zsinat megfosztotta egyházi rangjától. Bár Evgeniosz 1868 májusának végén, miután feladta céljai elérésének reményét, elhagyta Egyiptomot, Nikanór pedig június 6-án visszatért patriarchális székhelyére, az utódlás kérdése továbbra sem rendeződött. Az egyiptomi görög közösségek ugyanis nem voltak hajlandók elismerni Nílus személyét.

1869. március 16-án Nikanór alexandriai pátriárka, Amfilokhiosz Pilusziosz metropolita, Teofánisz Tripolisz metropolitája és Szpiridón Kiréné metropolitája püspökké szentelte Nílus archimandritát, Pentapolisz metropolitája címmel. Március 19-én Nikanór hivatalosan átadta neki a patriarchátus vezetését, és Nílust Alexandria pátriárkájává jelölte ki. Az antiochiai és a jeruzsálemi pátriárka ezt követően elismerte Nílust az Alexandriai Patriarchátus kanonikusan és jogszerűen kinevezett vezetőjeként. Az egyiptomi hatóságok kezdetben szintén nem akadályozták Níl hivatalba lépését. Augusztus 9-én Nikanór levelet intézett az Oroszországi Szent Szinódus elsőbbségi tagjához, Iszidor (Nyikolszkij) metropolitához, amelyben kérte Nílus megválasztásának elismerését és azt, hogy segítsék egyiptomi hivatalba iktatását. A konfliktus azonban tovább éleződött. A Konstantinápolyi Patriarchátus nem ismerte el Nílus pátriárkai megválasztásának jogszerűségét, sőt püspöki felszentelését sem. A konstantinápolyi álláspont szerint Nílus az Athosz-hegy szerzeteseként a Konstantinápolyi Patriarchátus joghatósága alatt állt, ezért püspökké szenteléséhez Konstantinápoly engedélyére lett volna szükség.

1869. szeptember 22-én a Konstantinápolyi Patriarchátus Szent Szinódusa megfosztotta Nílust papi és püspöki rangjától, miközben szerzetesi státuszát meghagyta. Az egyiptomi hatóságok által előkészített hivatalos okiratot, amely Nílus hivatalba iktatását rögzítette volna, végül nem adták át neki. Nílus helyzetét tovább gyengítette Nikanór pátriárka 1869. december 25-én bekövetkezett halála. Bár Nílust az antiochiai és a jeruzsálemi pátriárka támogatta, az egyiptomi görög közösségek többsége ellenezte vezetővé válását.

A kialakult helyzet rendezésére 1870. május 30-án Alexandria pátriárkájává választották IV. Szóphronioszt, a korábbi konstantinápolyi pátriárkát. Megválasztását 1870 júliusában Konstantinápoly, Antiochia és Jeruzsálem pátriárkái is elfogadták. IV. Szóphroniosznak sikerült helyreállítania a nyugalmat az alexandriai egyház életében. Nílus 1870. október 21-én elhagyta Alexandriát, október 28-án pedig hivatalosan is elismerte lemondását.

Ezt követően szülővárosában, Gallipoliban telepedett le. 1872. június 10-én a Konstantinápolyi Patriarchátus Szent Szinódusa visszavonta a korábbi egyházi büntetést, elismerte püspöki felszentelésének jogszerűségét, és visszaállította Pentapolisz metropolitájaként. Ezt a tisztséget azonban már a Konstantinápolyi Patriarchátus joghatósága alatt töltötte be. 1887. november 12-én hunyt el az Athosz-hegyen, Dafni településen.

Fordítás

Források Петрунина О. Е., Вах К. А. Слабоумие Александрийского патриарха Никанора (1866—1869): правда или вымысел? // Каптеревские чтения : Сборник статей. Вып. 12. — М., 2014. — С. 82—97. Петрунина О. Е. Переписка посла в Константинополе Н. П. Игнатьева с митрополитом Нилом Пентапольским (1863—1878) // Православный палестинский сборник. Вып. 114. — М., 2017. — С. 309—330. Петрунина О. Е. Митрополит Нил Пентапольский и его роль в греко-российских церковных отношениях второй половины XIX в. // Вестник ПСТГУ. Серия II: История. История Русской Православной Церкви. — 2017. — Вып. 79. — С. 30—45. Петрунина О. Е. Нил // Православная энциклопедия. — М., 2018. — Т. LI : Никон — Ноилмара. — С. 115-116. — 39 000 экз. — .

Kapcsolódó szócikkek Alexandriai görög pátriárkák listája

Kategória:Ortodox kereszténység Kategória:Alexandriai görög pátriárkák Kategória:1809-ben született személyek Kategória:1887-ben elhunyt személyek