A csam muszlimok vagy csamok egy őshonos délkelet-ázsiai etnikai kisebbség, akik történelmileg a mai Vietnám középső és déli részén elterülő, egykori Champa Királyság lakói voltak. Ma a csam népesség legnagyobb része Kambodzsában és Vietnámban él, és többségük az iszlám vallást követi. bélyegkép|A csam muszlimok zászlaja
Földrajzi elosztás Kambodzsában él a legnagyobb csam muszlim közösség, kb. 500 ezer fő. Ők alkotják a buddhista többségű ország legjelentősebb vallási kisebbségét. Ezen kívül, kb. 180 ezer csam él még Vietnámban. Vallásilag viszont megosztottak, a déli területeken élők muszlimok, míg a közép-vietnámiak többsége a hinduizmust őrizte meg. Kisebb közösségeik megtalálhatók még Malajziában, Thaiföldön, és nyugati országokban is.
Vallási irányzatok A csam muszlimok nem egy egységes vallási tömböt alkotnak, hanem két fő csoportra oszthatók.
A Kambodzsában és Vietnám déli részen élők a hagyományos szunnita iszlámot gyakorolják, és szoros kapcsolatot ápolnak a globális muszlim közösséggel.
A másik csoport, az úgynevezett Cham Bani, akik Vietnám középső részen élnek. Ők az iszlám egy rendkívül egyedi, szinkretikus formáját követik, amely keveredik a hinduizmussal, az ősi animizmussal és az ősök tiszteletével. Például a Ramadánt csak három napig tartják, és imáik eltérnek az ortodox iszlámtól.
Történelem
A csamok az iszlámot, csak a 11. és 17. század között vették át a tengeri kereskedelmi útvonalakon érkező arab és maláj kereskedőktől. Csampa 1832-es vietnámi beolvasztása után sokan Kambodzsába menekültek.
A modern történelem legsötétebb időszakát a Vörös Khmer diktatúra (1975–1979) alatt élték át Kambodzsában. Pol Pot rezsimje etnikai és vallási alapon vette célba őket: betiltották a nyelvüket, lerombolták a mecseteket, és a csam lakosság közel felét (körülbelül 100-150 ezer embert) szisztematikusan legyilkolták, amit a nemzetközi bíróságok később népirtásnak minősítettek.
Kategória:Ázsiai népek