Kürthy Emilné Szemere Gizella magyar írónő, műfordító és lapszerkesztő, Szemere Bertalan politikus, az 1848–49-es magyar kormány miniszterelnökének leánya. Születési neve szemerei Szemere Gizella Lipolda Berta Klára volt. Férje Kürthy Emil (1848–1920) író és hírlapíró volt.
Élete 200px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben (34/1-1-45)
Szemere Gizella Párizsban született, ahol gyermek- és ifjúkorának jelentős részét töltötte. Édesapja Szemere Bertalan, az 1848–49-es magyar kormány miniszterelnöke volt. A család az emigráció éveiben Párizsban élt; Gizella a Notre-Dame zárdában részesült nevelésben. Tizenhat éves koráig Párizsban nevelkedett, ezt követően hat évig Bécsben tartózkodott, majd 1875-ben Magyarországra költözött. A korabeli lexikoni életrajz szerint rövid idő alatt teljesen magyarrá vált. 1880-ban ment férjhez fajkürthi és kolthai Kürthy Emil íróhoz és hírlapíróhoz. Kürthy Emil 1848-ban született Endréden, és újságírói, illetve irodalmi munkássága mellett több ifjúsági művet is írt és fordított.
Kürthy Emilné műfordítóként elsősorban francia és angol nyelvű irodalmi műveket ültetett át magyarra. A Pallas nagy lexikona szerint többek között Thomas Mayne Reid és Émile Zola műveiből fordított. Munkásságának fontos területe volt a női és családi élethez kapcsolódó ismeretterjesztő irodalom is. Legfontosabb közéleti és kulturális tevékenysége a női sajtóhoz kapcsolódott. Az 1890-es évek második felétől a Háztartás. A magyar háziasszonyok közlönye című lap szerkesztőjeként vált ismertté. A folyóirat a háztartás, a főzés, a kertészet, a nevelés, az egészség, a kézimunka, a divat és a családi élet kérdéseivel foglalkozott. A lap szerkesztőjeként a századforduló magyar női sajtójának egyik meghatározó alakja lett. Egy későbbi visszaemlékezés szerint a Háztartás című lapot mintegy húsz éven keresztül szerkesztette, és a folyóirat a háziasszonyok számára gyakorlati tanácsokat közölt. Szerkesztői munkájához kapcsolódott a Háztartás Könyvtára című füzetsorozat is, amelynek kiadványait szintén ő szerkesztette. 1914-ben a sorozat már 51 megjelent kötetnél tartott. Munkatársa volt A magyar háztartás kézikönyve munkának is. Közreműködött az 1911-ben megjelent A magyar család aranykönyve című háromkötetes kiadvány III. kötetében. A kötet a család gazdasági életével, a háztartással, a konyhával, az élelmezéssel, a háziállatokkal, a kertészettel, a kézimunkával és a háziiparral foglalkozott. Kürthy Emilné a Konyha című részt írta.
Megjelent néhány saját könyve is (Egy karácsonyi ajándék története, Kiváncsi Klári és egyéb elbeszélések, A Kovács-leányok és egyéb elbeszélések).
1914-ben halt meg. A Fiumei úti sírkertben található családi sír emléktáblája szemerei Szemere Gizella (1857–1914) néven tünteti fel; ugyanitt Kürthy Emil neve is szerepel.
Családja
Kürthy Emilné Szemere Bertalan és pilisszántói Jurkovich Leopoldina leánya volt. Házasságából a Kürthy család tagja lett. Férje, Kürthy Emil író, hírlapíró és szerkesztő volt.
Művei és közreműködései Saját könyvei Egy karácsonyi ajándék története, Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt., Budapest, é. n. Kiváncsi Klári és egyéb elbeszélések, Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt., Budapest, é. n. A Kovács-leányok és egyéb elbeszélések, Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadó Vállalat, Budapest, é. n.
Könyvfejezetei
Konyha. In: Sárosi Bella (szerk.): A magyar család aranykönyve. Útmutató a családi élet minden ügyében. III. kötet. A család gazdasági élete. Háztartás. A konyha. A család élelmezése. Házi állatok. Kertészet. Kézimunka. Házi ipar. Budapest: Athenaeum, 1911, VII, 573 p. A konyha. In: A magyar háztartás kézikönyve. Ételreceptek, baromfitenyésztés, kertgazdaság, méh- és selyemhernyótenyésztés, szobanövények ápolása, művészi kézimunka és háziipar, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, é. n .
Fordításai
Maine Read: Tűzföldön Émile Zola: A háború Verne Gyula: Utazás a Föld középpontja felé, Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T., Budapest, é. n.
A Háztartás Könyvtára szerkesztőjeként
Kürthy Emilné szerkesztette a Háztartás Könyvtára című, háziasszonyoknak szóló sorozatot. A korabeli hirdetések 1913–1914-ben már 51 megjelent füzetet sorolnak fel. A sorozatban megjelent címek között szerepeltek:
Jegyzetek
Források
Kategória:1857-ben született személyek Kategória:1914-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar lapszerkesztők