Teočak-Krstac

Teočak-Krstac település és községközpont Bosznia-Hercegovinában, Teočak községben, a Tuzlai kantonban, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén.

Fekvése Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 28, közúton 37 km-re északkeletre, a Majevica-hegység északkeleti lejtőin, 310-615 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/ srb_25/tuzla_16/tz_16.html Topografska karta Tuzla 426-4-4

Éghajlata Teočak község éghajlata átmeneti jellegű, alapvetően mérsékelten kontinentális, de a magasabb fekvésű, dombvidéki részeken pedig már hegyvidéki hatások is érvényesülnek. A község a Majevica-hegység északkeleti lejtőin fekszik, nagyjából 300–600 m tengerszint feletti magasságban, ezért éghajlata hűvösebb és csapadékosabb a közeli síkvidéki területeknél. Az éves középhőmérséklet nagyjából 10–11 °C körül becsülhető. A leghidegebb hónap a január, az átlagos minimumok fagypont körül, a maximumok többnyire 5–7 °C körül alakulnak. A legmelegebb időszak a július és az augusztus, amikor a nappali maximum rendszerint 27–30 °C, de hőhullámok idején 35 °C fölé is emelkedhet. Az évi csapadékmennyiség 900–1100 mm közötti, tehát viszonylag csapadékos a terület. A csapadék egész évben előfordul, nincs kifejezetten száraz évszak. A kontinentalitás miatt azonban a késő tavaszi–kora nyári időszak különösen csapadékos lehet. A júniusi csapadékmaximum általános jelenség Észak-Boszniában. A hó télen rendszeres, de a hótakaró tartóssága erősen függ a magasságtól és az adott évtől. A magasabb településrészeken több hóra lehet számítani. A nyár meleg, időnként forró, de a domborzat miatt az éjszakák általában kellemesebben lehűlnek. A tél hideg, gyakran ködös és párás; időnként erősebb fagyok is előfordulnak.

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb151Bosnyák28312749Horvát23Jugoszláv106Egyéb34Összesen28612763

Története Krstac településről középkori forrás nem található, de története minden bizonnyal kapcsolódik a tőle keletre található Teočak várának történetéhez. A „krst” délszláv szó jelentése kereszt, ezért a helynév eredetileg valamiféle kereszthez, keresztjelhez, keresztúthoz vagy kereszt alakú földrajzi képződményhez kapcsolódhatott. A név különösen érdekes ebben az esetben, mert a későbbi lakosság döntően muszlim/bosnyák volt. Egy történeti helynév azonban természetesen fennmaradhatott vallási és etnikai változások után is. Egy boszniai helynevekkel foglalkozó írás éppen ezt a különlegességet emeli ki: Krstacban muszlim Jusić és Hasanović családokat említ, miközben a név keresztény eredetűnek tűnő „Krst-” elemet őriz. Krstacot a múltban Teočak részeként tartották nyilván, ezért a korábbi népszámlálásokban külön nem említik.

A helytörténeti visszaemlékezések szerint 1934-ben Krstacon építették fel az első teočaki általános iskola épületét. A forrás szerint a Teočak környéki gyerekek addig Janjare és Priboj iskoláiba jártak. Ebből következik, hogy Krstac már a két világháború között jól meghatározható helyi települési központ volt, még akkor is, ha közigazgatásilag a nagyobb Teočak részeként kezelték. Ezt támasztja alá, hogy a Teočaki Földműves Szövetkezet székhelye már 1962-ben Teočak–Krstacon volt. 1962-ben már ezen a néven szerepel szövetkezeti központként.

Amikor 1981-ben a településrendezés során a korábbi Teočak települést felosztották több önálló településre, Krstac már létező hely volt. Az 1981-es változás tehát nem Krstac alapítása, hanem Krstac önálló hivatalos településsé nyilvánítása volt. A jugoszláv statisztikai összesítés szerint Teočakot ekkor osztották fel Jasikovac, Krstac, Mezgraja, Sniježnica és Stari Teočak településekre. 1985-ben Krstac neve hivatalosan is Teočak-Krstac lett.

A későbbi 1991-es adatok jól mutatják, hogy a település már jelentős méretű volt: a Teočak-Krstac nevű településnek 1991-ben 2861 lakosa volt. Ugyanebben az évben Stari Teočaknak csak 748, míg Sniježnicának 1573 lakosa volt. Az 1998-as, a Föderáció új községeit létrehozó törvény már Teočak-Krstacot önálló „naseljeno mjesto”-ként (lakott helyként) sorolja fel, és kifejezetten kimondja, hogy Teočak község székhelye Teočak-Krstacban van.

Ma Teočak–Krstac a mai Teočak község kifejezett intézményi és igazgatási központja. Itt található Teočak községi önkormányzata (Općina Teočak), az egészségház (Dom zdravlja), az általános iskola (JU Osnovna škola Teočak), a középiskola (JU Mješovita srednja škola Teočak), a szociális Központ a (Centar za socijalni rad), a közművállalat (JKP „Teočak”), az állatorvosi állomás (Veterinarska stanica Teočak), a gyógyszertár, a kultúrház és a könyvtár.

Gazdaság 1992–95 között a település frontvonal volt, infrastruktúrája és gazdasága súlyosan károsodott. A háború után újjáépítették ugyan, de nem épült ki egy jelentős ipari vagy szolgáltató gazdasági központ. A teočaki gazdaság legfontosabb ága továbbra is a mezőgazdaság. A domborzat miatt a nagyüzemi, intenzív szántóföldi gazdálkodás lehetőségei korlátozottak. A község saját fejlesztési stratégiája ezért kifejezetten a ratarstvo (szántóföldi növénytermesztés), stočarstvo (állattenyésztés) és voćarstvo (gyümölcstermesztés) hármasát tekinti a helyi gazdaság alapjának. A helyi gazdaság másik pillére a mikro- és kisvállalkozói szektor. A boszniai vidéki településekhez hasonlóan a külföldön dolgozó családtagok hazautalásai is fontos jövedelemforrást jelentenek. Ez különösen a házak, családi gazdaságok és kisebb beruházások finanszírozásában lehet jelentős.

Infrastruktúra Teočak mai infrastruktúráját tekintve jelentős fejlődésen ment keresztül a háború óta, de még mindig egy kis, dombvidéki és periférikus község infrastruktúrája. Teočakot a regionális úthálózathoz a R-456b Priboj–Teočak út kapcsolja. A háború utáni időszakban a község vízellátása még komoly problémát jelentett. A Világbank támogatásával azonban 30 liter/másodperc kapacitású vízkezelő telep épült, amelynek fő vízforrása a Snježnica-víztározó. Teočak nem rendelkezik olyan egészségügyi intézményi rendszerrel, mint Tuzla vagy más nagyobb városok. A komolyabb egészségügyi ellátásért a lakosság rendszerint nagyobb regionális központokba, elsősorban Tuzla felé fordul. Teočaknak azonban nincs vasútja, nincs autópályája, és nincs nagyobb ipari közlekedési csomópontja. Ez közvetlenül összefügg azzal, hogy miért nehéz nagyobb ipari beruházásokat a községbe vonzani.

Oktatás A településen önálló általános iskola működik, a Osnovna škola Teočak. A 2025/26-os tanév első félévének végén 276 tanuló járt az iskolába, 22 osztályban. Teočak oktatásának legnagyobb problémája ma nem az intézményhiány, hanem a gyermeklétszám csökkenése. A községnek ma összesen négy iskolája van: a központi iskola Teočakon, valamint Stari Teočak, Jasikovac és Sniježnica településeken. Teočaknak saját középiskolája is van, a Mješovita srednja škola Teočak, mely gimnáziumi és szakiskolai képzést is biztosít.

Jegyzetek

További információk Teočak község hivatalos oldala

Kategória:Tuzlai kanton települései